Cigánypasztoráció az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye területén

A könyvet a Pasztorális Szakterület Erdő Péter bíboros ajánlásával bocsátja útjára, abban a reményben, hogy nemcsak néhány „specialistának”, hanem az Egyház valamennyi hívőjének jelentenek majd hasznos információt, a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható ismereteket a benne szereplő cikkek, adatok. A kiadvány elegendő példányban áll lelkipásztorok és a pasztoráció munkáját segítő világiak rendelkezésére.

„Meggyőződésem, hogy a társadalom által oly gyakran elutasításban részesülők szolgálatában egyházunknak az alázat, a bűnbánat, az önzetlenség s a közös emberi értékek iránti fogékonyság alapján kell állnia.” – írja Erdő Péter bíboros a kötet bevezetőjében. Talán azért is hangsúlyozza ezeket az erényeket a főpásztor, mert a felmérés tanúsága szerint viszonylag kevesen figyelnek fel a környezetükben élő romákra, s még kevesebben tekintik szívügyüknek a körükben folyó lelkipásztori munkát.

A cigányokat megszólító helyi lelkipásztori kezdeményezéseket 2000-ben kezdte országos hálózattá szervezni az egyház, már ekkor felvetődött egyfajta információs bázis szükségessége, amely folyamatosan segítené a papok és az elkötelezett hívek munkáját. Az országos kutatás első állomásaként a legnépesebb egyházmegyében térképezték fel kérdőíves felméréssel azt, hol találhatók nagyobb cigány közösségek, illetve mely településeken, plébániákon folyik jelentősebb pasztorációs tevékenység.

A kérdőívre adott válaszokból igazolást nyer az a tapasztalat, hogy a cigányok a keresztség szentségének kiszolgáltatásáért és a temetési szertartások miatt keresik fel leggyakrabban a plébániákat, az egyházi esküvő viszont már nem jellemző rájuk. A hitoktatásban is igen kevesen vesznek részt közülük, s nagyon alacsony a rendszeresen templomba járók aránya.

A felmérésre támaszkodó tanulmány a romák identitásával, a különböző csoportokhoz való tartozásával, társadalmi helyzetükkel és hitvilágukkal, vallásosságukkal foglalkozik részletesebben. A kiadvány másik része interjúk és beszámolók segítségével azt boncolgatja, hogy a cigánypasztoráció nem maradhat meg szocálissegély-osztogatásnál, hanem a cigány testvérek misszionálására kell törekednie. A cigánypasztoráció gátjainak rövid bemutatása mellett a különböző módszerekkel elért eredményekről is szó esik.

* * *

A kiadvány megjelentetése kapcsán érdemes röviden utalni azokra az egyházi törekvésekre, megnyilatkozásokra, melyek az évszázadokon keresztül tragikus elszigeteltségben élő cigányság pasztorációja terén az utóbbi időkben történtek:
1943 – Jézus Kisnővérei megalakítják az első nomád testvériséget, életüket megosztják a cigányokéval
1952 – André Barthélemy francia pap elköteleződése a cigánypasztorációban
1965 – VI. Pál pápa kijelentése az első nemzetközi cigány zarándoklaton: „Az egyház szívében vagytok”
1997 – Ceferino Giménez Malla spanyol cigány vértanú boldoggáavatása
2005 – A Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa kiadja az Irányelvek a cigánypasztorációban c. dokumentumot

Magyarországon 2003-ban jelent meg a magyar-lovári nyelvű Újszövetség, 2008-ban pedig az Ószövetség is a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában.

Magyar Kurír