A Covadongai Szűzanya Dél-Peking székesegyházában

A spanyol ABC a közelmúltban foglalkozott a Santina, vagyis a Covadongai Szűzanya tiszteletének egyik feltűnően távoli helyszínével. Santina a spanyolországi autonóm közösségek hét védőszentje közül az egyik, és 1998-ban került ilyen messze, a Spanyolországtól 10 ezer kilométerre fekvő Pekingbe. Két tisztelője, az asztúriai ALSA busztársaság és az asztúriai központ pekingi kirendeltsége mozgatott meg minden követ azért, hogy a dél-pekingi székesegyház másik oltárának dísze legyen a Szűzanya. Az észak-spanyol tartományból, Asztúriából elszármazott Ignacio Bethencourt érdeme is, hogy kitartó kilincselésével sikerült meggyőznie az 1994-ben még korántsem rugalmas kínai hatóságokat. A kínai kormány akkoriban különösen gyanakodva tekintett minden vallásos mozgalomra, és még napjainkban is ellenőrzése alatt tartja a különféle kultuszokat. De Bethencourt mégis elérte célját – ő az ALSA, és az Asztúriai Központ vezetője is –, és 1998. június 27-én az akkori spanyol nagykövet, Juan Lena jelenlétében celebrált misén szentelték föl az új oltárt. Jing Mulan nővér, aki a keresztségben az Ángela Teresa nevet kapta, elmondta, hogy azóta nem csak spanyol, hanem kínai hívők is látogatják az oltárt.

A Szeplőtelen Fogantatás-székesegyház eredeti templomát még 1605-ben kezdték építeni. Akkor az olasz jezsuita Matteo Ricci megkapta az engedélyt a Ming-dinasztiabeli Van-li császártól, hogy keresztet tehessen a kápolna tetejére. 1650-ben – már a Mandzsu-dinasztia idején – bővítették a templomot, és a most neobarokk stílusban látható székesegyházat 1904-ben kezdték építeni, mert a bokszerlázadás (1900–1901) során porig égették. A kommunista korszak viszontagságos fordulatai, különösen a kulturális forradalom (1966-1976) után 1979. december 21-én szentelték föl az első kínai katolikus püspököt, Michael Fu Tiesant.

A Szűzanya egyébként az Ibériai-félsziget történetének azon korszakát idézi föl, amikor a Hispániát majdnem teljesen elfoglaló mórok 718-ban (más források szerint 722-ben) vereséget szenvedtek a vizigót Don Pelayo katonáitól a mai Asztúria vadregényes szépségű egyik hegyszorosában, Covadongánál. A későbbi keresztény királyságok ebből az ellenállásból, vagyis a félsziget visszahódításából (Reconquista) alakultak ki. A mai Asztúria pedig úgy őrizte meg az esemény jelentőségét, hogy a mindenkori kasztíliai, majd spanyol király utódja és trónörököse ezen országrész hercegi címét kapta meg.

Magyar Kurír