„Csak együtt válaszolhatunk az európai kihívásokra”

Magyarországot Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára képviselte. Az ülés záróközleményét június 30-án hozták nyilvánosságra.

A közlemény első része sorra veszi Európa sürgető problémáit, a második rész pedig azzal foglalkozik, hogy a püspöki konferenciák hogyan néznek szembe ezekkel a kérdésekkel.

Az ülésen kiemelten foglalkoztak az alábbi témákkal:

– Európában nagy gondot okoz az Afrikából érkező ellenőrizhetetlen migráció és az erre fajgyűlölettel és irracionális módon reagáló csoportok és pártok magatartása. A Kína és India hatalmas népességeivel való találkozás kezdi módosítani földgolyónk gazdasági és geopolitikai helyzetét. A migrációból származó túlzott pluralizmus félelmet kelt és kétségeket ébreszt az együttélés lehetőségeivel kapcsolatban. De hogyan lehet pozitív irányba fordítani a népek keveredésének új valóságát?

– Az európai emberek számára ma nagy kihívást jelent az iszlám jelenlét. 1991-ben 12 millió muzulmán élt Európában, számuk mára elérte a 35 milliót. Egyedül Franciaországban 5 millió muzulmánt tartanak számon. 2001. szeptember 11., az iraki válság, a terrorizmus, a madridi és londoni merényletek, a karikatúrákkal szembeni heves tiltakozás után az iszlámmal való kapcsolat politikai jelleget öltött és a muzulmánok ellenségesnek érzik az európai kultúrát.

– Az európai egység folyamatában az EU tagállamainak és intézményeinek felelőseire az a feladata hárul, hogy erősítsék meg a földrész identitását. Az egyházak arra keresnek választ, hogy milyen formában lehetne újra felvetni a keresztény gyökerek kérdését. A nagy társadalmi és politikai átalakulások láttán az európai emberek félnek a jövőtől és az európai határozatokat az egyes országokban úgy élik meg, mint rájuk erőltetett parancsot.

– Az egyház és az állam kapcsolatának kérdésében a főpásztorok meglepődve állapították meg, hogy a kelet- és közép-európai országok egyes püspöki konferenciái még mindig konkordátumokkal, megegyezésekkel, az egyházak jogi elismerésével küzdenek.

Több országban még ellenséges magatartás uralkodik a hit nyilvános szerepének témáját illetően. Az egyházat a templomok falai közé akarják száműzni. Ezért egyes püspöki konferenciák sürgetik olyan laikusok felkészítését, akik vezető szerepet töltenek be a politikai életben és hozzájárulnak a demokrácia visszaállításához.

– Egyes országokban ma férfi és nő házasságáról beszélni szinte illetlen téma: a férj, feleség és anya szó eltűnt a szótárból, helyette a szerződő felek kifejezést használják. Ebben a helyzetben rendkívül sürgető a család védelme pasztorális, kulturális, jogi és politikai síkon egyaránt.

– Európa dekadenciájának jeleivel szemben – mint például az emberkereskedelem, a gyermek és az embrió méltóságát megtagadó törvényhozás, az eutanázia jogának kiszélesítése kiskorúakra és ellátásukban gondot jelentő személyekre – az európai püspöki konferenciák történelmi felelősségüknek tekintik az emberi élet elvitathatatlan méltóságának védelmét.

– A szekularizáció jelenségével szemben az egyházak egymásnak ellentmondó folyamatot észlelnek: egyfelől csökken a templomba járók száma, és gondot okoz a hivatások hiánya, másfelől megnövekedett a szakrális dolgok iránti érdeklődés és a spiritualitás vágya.

A záróközlemény második része arra mutat rá, hogy a püspöki konferenciáknak az említett kérdések kapcsán közös és világos álláspontot kell képviselniük. A püspöki konferenciák programjai arra emlékeztetnek, hogy ismét középpontba kell állítani a hit, az evangelizáció, a katekézis, a lelkiség, az imádság és a szentségek témáját. A hivatásébresztés területén alapvetően fontos a hitélet szépségéről tett tanúság. Fontos téma az is, hogy milyen kép jelenik fel az egyházról és a papokról.

A záróközlemény hosszabban foglalkozik még magának a 35 éve működő Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) szerepével, a püspöki konferenciák titkárainak szolgálatával, a keresztény egyházak hitelességével az ökumenén keresztül és végül az EU-országok püspöki konferenciáinak bizottságával (COMECE), amelynek fontos feladata éppen az, hogy figyelemmel kísérje az Európai Unió naptárát, eseményeit.

VR/Magyar Kurír