
A mai evangélium Jézus és Zakeus történetét tárja elénk. Kettejük találkozása gyökeresen megváltoztatja a gazdag Zakeus életét, vagyona felét odaadja
a szegényeknek és új életet kezd. Az Atya akarata az, hogy az Emberfia „megkeresse és megmentse, ami elveszett” (Lk 19,10). Ebben a történetben újra bebizonyosodik, hogy csak Isten szeretete – az emberek szívében – tudja megújítani a világot.
Ez az igazság tükröződik Borromeo Szent Károly életében – folytatta gondolatmenetét a Szentatya. A XVI. század milánói érsek, aki gyakorlatra váltotta a tridenti zsinat határozatait, a felebaráti szeretet, a világos tanítás, az apostoli buzgóság és mindenekelőtt az ima terén áll előttünk példaként. Széltében-hosszában háromszor is bejárta egyházmegyéjét, kórházakat, szemináriumokat alapított, és a gazdag családokat a szegények támogatására
biztatta. Amikor 1576-ban Milánóban kitört a pestisjárvány, meglátogatta és anyagilag is segítette a betegeket. Jelmondata csupán egyetlen szó volt – emlékeztetett a pápa: Humilitas – szerénység.
Borromeo Károly sok tekintetben hasonlít lengyel névrokonához, Karol Wojty³ához, utalt a Szentatya II. János Pál pápára – lengyel nyelven. „Tiszteletreméltó elődömre, II. János Pál pápára emlékezve, aki odaadással viselte a Károly nevet, fohászkodjuk Szent Károly közbenjárásáért a világ valamennyi püspöke számára” – zárta gondolatait a pápa az Úrangyala-imádság előtt.
Magyar Kurír
Képek: wikimedia.org, CPP