A jó és a rossz dolgok nem szoríthatók bele a logikus észjárásba, ezért ha ezekről beszélünk, könnyen keverjük a végletes jelzőket. A jó és a rossz nem számítható ki, mindkettő kizökkent a megszokott világból. A számunkra közömbös dolgok nem zökkentenek ki a normál kerékvágásból. Ami tehát váratlanul ér bennünket, és válaszra kényszerít, biztos, hogy érték szempontjából nem közömbös, hanem vagy jó vagy rossz.
Egy jó dolog, amely felkavar, az mindig csoda, és az élet megosztására szólít. Egy rossz dolog, amely szintén felkavar, nem mondható csodának, mert pusztít, azaz befelé fordítja az életet.
A természet nem tud arról, hogy most éppen csoda alapjául szolgál, a meggyógyult testrész nem csodálkozik önmagán, csak az az ember, aki ezekből a jelekből olvas.
Isten van olyan hatalmas, hogy a rosszból is jót tud kihozni, mert csak ő tudja a léthiányt léttöbblettel ellensúlyozni. Aki jót tesz, az mindig csodát tesz, mert ellensúlyozza a rosszat.
Sánta János