A család és az evangelizáció a bolgár egyház legnagyobb kihívása

A történelem viszontagságai között ez a nép életben tartotta a Krisztusba vetett hit lángját – így jellemezte a pápa Bulgáriát.

A püspököknek átadott beszédben a Szentatya áttekintette a bolgár történelem közelmúltját, és arra hívta őket, hogy folytassák az ökumenikus párbeszédet az ortodox egyházzal. Ehhez spirituális és pasztorális megtérésre van szükség, amely abból indul ki, hogy tudatára ébredünk: a keresztség erejében mindannyian misszionárius tanítványok vagyunk, akiket az Úr elküld, hogy örömmel és lélekkel evangelizáljunk, felhasználva a népi ájtatosság értékes kincsét. A megújult missziós elkötelezettségnek van társadalmi dimenziója is, amelynek viszonyítási pontja az Egyház társadalmi tanítása, prioritása pedig a szegények társadalmi integrációja, illetve a közjó és a társadalmi béke iránti elkötelezettség.

A Krisztus és az Egyház iránti hűség bátor tanúságtételei a drámai időszakokban, valamint a visszanyert szabadság két évtizedében megkezdett út töltsön el benneteket hálával az Úr iránt és bizalommal a történelemben betöltött gondviselő cselekedetei iránt – hangsúlyozta Ferenc pápa. Arra buzdította a bolgár főpásztorokat, hogy megújult elkötelezettséggel fordítsanak gondot a hívek képzésére, kiemelve a következő területeket: megfelelő hitoktatás, ifjúság és hivatás pasztoráció, valamint a papi testvériség ápolása.

Bulgária katolikus közössége kisszámú, de nagyon aktív és dinamikus. A három egyházmegyéből kettő latin rítusú, és közvetlenül a Szentszékhez tartozik, egy pedig szláv-bizánci exarchátus. A 7,2 millió lakos 76 százaléka ortodox, 10 százaléka muzulmán, a katolikusok 15 százalékot képviselnek. Christo Projkov szófiai apostoli exarcha, a bolgár püspöki konferencia elnöke arról nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a helyi Egyháznak a mai társadalomban.

Elmondta: a bolgár társadalmat is konzumizmus, relativizmus, hedonizmus és az emberi élet alapvető értékének hiánya jellemzi. Ezekhez kapcsolódnak a szovjet rezsimtől örökölt tipikusan bolgár problémák, mint a vallás iránti elterjedt tudatlanság még a keresztények között is. A helyzet nem egyszerű, de kedvező arra, hogy kivessük az evangélium hirdetésének hálóját, és elvessük Isten Igéjének magvait – hangsúlyozta a püspök. Ismertette, hogy a katolikusok és a két rítushoz tartozó három egyházmegye között erős az együttműködés; találkozókat és lelkigyakorlatokat szerveznek a fiatalok számára. Ez gazdag tapasztalatcserére ad lehetőséget a kis plébániákhoz tartozóknak országszerte. A Fokoláre Mozgalom vezetésével találkozókat tartanak családok és felnőtt csoportok számára. Az üldöztetés idején végzett csendes pasztorációt felváltotta egy aktív lelkipásztori tevékenység, amely értékesen fel tudja használni a visszanyert vallásszabadságot. A szerzetesrendek elöljáróinak nemzeti tanácsa elősegíti az együttműködést. A II. Vatikáni Zsinat ötvenedik évfordulója alkalmából kiadták a zsinati dokumentumokat bolgár nyelven, a Katolikus Egyház Kompendiumát, XVI. Benedek Názáreti Jézus-köteteit.

Projkov püspök elmondta: a családot minden oldalról támadás éri. Igyekeznek eltörölni identitását, méltóságát, puszta együttélésre lealacsonyítva. A közvélemény a családot egy férfi és egy nő egységének tekinti, a törvény nem ismeri el az egyneműek házasságát. A szekularizáció megkérdőjelezi a házasság felbonthatatlanságának alapelvét és a házasságkötés szükségességét. Az abortuszhoz könnyű a hozzáférés, reklámozzák a fogamzásgátlást. Csak nagyon kevés házaspár éli szexuális életét az Egyház tanítása szerint, melynek oka az állami ateizmus ötven évében is keresendő, amikor korlátozott volt a vallásos nevelés. Nagy szükség van a családok keresztény nevelésére.

A bolgár egyház nem kap állami támogatást. A hívek adományaiból, a Keleti Egyházak Kongregációjának éves támogatásából és a szegény egyházakat segítő külföldi szervezetek segítségnyújtásából tartja fenn magát – tájékoztatott a bolgár püspöki konferencia elnöke.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír