
A legfőbb cseh állami tisztviselőknek megküldött memorandumban a 15 000 aláíró azt követelte, hogy az állam rendezze végre viszonyát az egyházakkal, és adja vissza múltban elkobzott vagyonukat.
Klaus válaszában, amelyet az elnöki iroda február 22-én hozott nyilvánosságra, felhívta az egyházi vezetők figyelmét: az egyházi vagyon tételes visszaadásának ilyen határozott hangú követelése azt vonhatja maga után, hogy az állam és az egyházak teljes egészében szétválnának.
„Az államnak ilyen esetben teljes egészében le kellene állítania az adófizetők (köztük a nem hívők) pénzének folyósítását az egyházaknak, meg kellene szüntetnie az egyházi házasságkötések elismerését, meg kellene akadályoznia az egyházi iskolák besorolását az állami oktatási rendszerbe” – szögezte le a cseh államfő. Rámutatott: Lehetetlen az egyik oldalon „teljes anyagi kárpótlást” kérni, s ugyanakkor „partneri viszonyt” követelni az állam és az egyházak között.
A Morvasziléziai Keresztény Akadémia a hét közepén kiadott memorandumában azt követelte a cseh állami vezetéstől, hogy haladéktalanul adja vissza az egyház vagyonát, illetve rendezze a cseh állam és a Vatikán viszonyát. Csehország az utolsó olyan európai országok közé tartozik, amelyeknek nincs szerződésük Vatikánnal.
A cseh állam és a katolikus egyház viszonyában jelenleg azért keletkezett újabb feszültség, mert egy prágai bíróság újra az államnak ítélte a Hradzsinban lévő Szent Vitus-székesegyházat. Az állam és az egyház pere a katedrális birtoklásáért immár 14 év óta folyik.
Csehországban az egyházak súlya jóval kisebb, mint Magyarországon vagy más közép-európai országokban. A cseh lakosság több mint kétharmada hivatalosan is ateistának vallja magát.
Duna TV/Magyar Kurír
Kép: www.klaus.cz