Az évente megtartott ülések alkalmat adnak arra, hogy a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök képet kapjon arról, hogyan végzik a kanadai pasztorációt, majd útbaigazításokat és tájékoztatásokat adjon; emellett a szórványban élő magyarokat szolgáló papoknak is lehetőséget biztosítanak a találkozásra. Így közösséget tudnak alakítani az egyébként elszigeteltségben élő plébánosokból. Eszme- és tapasztalatcserére is alkalom nyílik, hogy a diaszpórában elő magyarok egyedi problémáit kezelni tudják.
Sajgó Szabolcs, a KMPE elnökének köszöntő és bevezető szavai után a plébánosi beszámolók következtek, amelyek betekintést adtak a valós külföldi lelkipásztori életébe. Igaz, hogy egyes plébániáknál az elöregedés és a beolvadás jellemző; más plébániáknál azonban – főleg a nagyvárosokban – bizonyos fellendülés tapasztalható. Ez egyrészt az új magyar bevándorlóknak köszönhető, ami más szempontból sajnálatos tény. Másrészt pedig a másod- vagy harmadgenerációs kanadai magyarok kezdenek ráeszmélni a magyar nyelv, kultúra és hitvilág értékeire. Ezzel új igény ébred a magyar pasztoráció iránt.
Szerdán Kürnyek Róbert ottawai lelkész tartott előadást a Kanadában tapasztalt nehézségeiről a bűnbocsánat szentségével kapcsolatosan. A nyugati társadalom kevés hangsúlyt fektet a bűnbánat szentségére, sőt néha eltorzult elméleteket tanít és vall róla, és a nyugati magyar hívekre is hat. Egész Kanadában tapasztalható a szentséghez járulók csekély száma. Ugyanakkor az Eucharisztiához járulók száma igen magas. Többet kell tehát beszélni, tanítani és prédikálni erről a szentségről – mondták a paptestvérek.
A nap fénypontja a közös szentmise volt, amelyet Cserháti püspök celebrált. Szentbeszédében emlékeztette a paptestvéreket arra, hogy elsősorban egyetemes küldetésük van: az evangéliumot hirdetni. A külföldi egyházközségek sokszor belecsúsznak abba a hibába, hogy önmagukra gondolnak csupán. Elmerülnek a plébánia anyagi gondjaiba és a kulturális életébe. Megfeledkeznek arról, hogy a templom elsősorban Isten háza és Krisztus közösségének központja. Emlékezniük kell arra, hogy elsősorban missziós küldetésük van: Isten igéjét minden embernek hirdetni. Fontos a magyar kultúrát és hagyományokat megőrizni, de nem a hittől elkülönítve. A hitet minden körülmények között tovább kell adni ott, ahol éppen vannak – hangsúlyozta a segédpüspök. A nap püspöki beszámolóval zárult.
Csütörtökön reggeli zsolozsmával egybekötött szentmisével kezdték a napot. A szentmisén Kiss Barnabás, az észak-amerikai delegátus prédikált. Homíliájában Néri Szent Fülöp életét hozta fel példának arra, hogy milyennek is kell lennie a missziós papnak: legyen közvetlen, legyen benne fantázia, lelkesedjen hivatása és hívei iránt. Ez az evangéliumban való elmélyülésből kell, hogy fakadjon. Szükséges, hogy a „sola caritas” életelv lakozzon minden papban, hiszen a híveket mindenekelőtt szeretni kell, hogy a lelkipásztor közvetíteni tudja Krisztus örömhírét.
A szentmisét követően a KMPE tagjai közös gyakorlati gondokat és problémákat osztottak meg egymással. A paptestvérek egyetértettek abban, hogy nagyobb összetartásra van szükség egymással és a magyar egyházzal. Ennek jegyében a KMPE tisztújító szavazásával a testület újraválasztotta elnökéül a torontói plébánost, Sajgó Szabolcsot. A baráti közösség titkára pedig ismét a montreali plébános, Androvich Tamás lett. A KMPE ősszel találkozik újra az ontariói Courtland településen található Szent György görög katolikus parókián. A gyűlés után Cserháti püspök útnak indult St. Catherinesbe, ahol találkozott Gerard Bergie megyéspüspökkel. Tárgyalásuk során megegyeztek abban, hogy az egyházmegyében szükség van magyar pasztorációra, hiszen ott található Kanada egyik legősibb magyar temploma és közössége, a wellandi Magyarok Nagyasszonya plébánia, amelynek plébánosa Miskei László.
E baráti találkozás után Cserháti püspök útja a wellandi Keresztelő Szent János görög katolikus parókiára vezetett. Részt vett a májusi Szűz Mária-ájtatosságon, amelyen szentbeszédet tartott. Prédikációjában a püspök kiemelte, hogy a magyarok Szent István óta a Szent Szűz oltalmára hagyatkoztak. Ez az oka annak, hogy a magyar nép a nagy viszontagságok ellenére megmaradt. Ezért oly szükséges most is, külföldön is Szűz Máriához folyamodni, és közbenjárását kérni, hiszen ő minden magyar pártfogója, és népén mindenkor segít. A liturgiát követő fogadással zárult a nap – tájékoztatta szerkesztőségünket Androvich Tamás montreali plébános, a KMPE titkára.
Magyar Kurír
(tzs)