A csillagászat éve és a Szentszék (1)

Szinte minden kultúrában szoros kapcsolat áll fenn a csillagos ég megfigyelése és a vallás között. A bolygók és csillagok rendezett mozgásában az emberek legalapvetőbb kérdéseikre kerestek választ. A Biblia is őrzi nyomait ennek az ősi gondolkodásnak, amely megsejtette Isten teremtő erejét. A csillagászatnak az Egyház történetében kivételezett helye volt, több pápa is foglalkozott asztronómiával.

XVI. Benedek a december 21-i Úrangyala-imádságban, majd vízkereszt ünnepén emlékeztetett: korunkban új kozmológiai szemlélet születik, nem kevés tudós szenvedélyének és hitének köszönhetően, akik – Galilei nyomán – nem mondanak le sem az értelemről, sem a hitről, sőt mindkettőnek maximális értéket adnak, és tudatában vannak azok kölcsönös termékenységének.

Eljött az idő, hogy új elismeréssel tekintsünk Galileo Galileire: olyan hívőt lássunk benne, aki saját korában megpróbálta összeegyeztetni tudományos kutatásainak eredményeit a keresztény hittel. Ezért elismeréssel és hálával fordulunk felé – olvasható a Szentszék által január 29-én kiadott jegyzékben.

A május 26. és 30. közötti firenzei kongresszus eddig példa nélküli teljességgel foglalkozik majd a következő lényeges témákkal: a kopernikuszi elmélet elítélése 1616-ban; az 1633-as Galilei-per; a „Galilei-ügy” kezdete Itáliában, Franciaországban és Angliában az 1600-as években; s az ügy folytatása a felvilágosodás előtt, majd a XIX. és a XX. században egészen napjainkig.

Magyar Kurír

Kép: www.spazioinwind.libero.it