
Bosák Nándor püspök homíliájában az imádságról mint életadó valóságról elmélkedett, példaként említve az apostolok imádság utáni vágyát, miután látták Jézust imádkozni. Az imádság Jézus számára állandóan kapcsolatot jelentett a Mennyei Atyával. Az imádság az élet forrása. Az apostolok is ebből akartak táplálkozni. Az imádság vágya, igénye, szüksége hozza a zarándokokat a megszentelt helyre – fogalmazott a püspök.
A búcsúra készülve az imádság helyén mintegy 70 egyházmegyés fiatal már szombat óta „Útra fel” címmel tartotta meg elmélkedéseit. Az egyházmegye fiataljai számára a búcsúhoz csatlakozva ez jelenti a nyári ifjúsági találkozót.
Egyházmegyei pavilon
A búcsúfiák közé ebben az évben is az egyházmegye oktatási és szociális intézményeinek programjait hirdető kiadványai, újságja, a MKPK ez évi „Reményt és jövőt adok nektek” című kommunikációs programját hirdető programja is bekerült. A pavilonban az elmúlt évek egyházmegyei eseményeit megörökítő fotókiállítást is megtekinthettek a zarándokok. Az új kezdeményezés célja, hogy a városoktól távolabb élő hívek is megismerhessék az egyházmegye eseményeit, hagyományait, ami segíti az egyházmegyei identitás erősödését. Idén a Szent Erzsébet-évben meghirdetett képzőművészeti pályázatok győztes alkotásait is kiállították a sátrakban. Egyházközségek, kerületi esperesek, diákok rajzai, grafikái, tűzzománc művei gyönyörködtették a híveket. Külön ékszere volt a kiállításnak az a Szent Erzsébet-évre készült zászló, amit az ajaki Hasulyó Bernadett készített a nagymamája és az édesanyja segítségével. A 17 éves néprajz iránt érdeklődő Bernadett már második éve tartozik az „Ajaki Máriás-lányok” közé, ők az egyházmegyei búcsú díszeként népviseletbe öltözve hozzák el minden évben a Mária-szobrot a körmenet élén.
„Ajaki Máriás-lányok”
A Máriás-lányok viselete a régi menyasszonyi ruhát idézi. A fehér nehéz selyemből készült két részes ruha, az újas, és a szoknyához még legalább három – erősen ráncolt, galléros, slicces és madzagos – alsószoknya tartozik. A lányok fekete harisnyát és fekete cipőt viselnek. A népviselethez szorosan hozzátartozik a rozmaringfonással készített hajviselet, amely nehéz és hosszas munkát igényel. Erre a díszes hajkoszorúra helyezik rá leszorítva pántlika fonással az ajaki menyasszonyi koszorút. Kezdetben csak Ajakon, az úrnapi körmeneten, templombúcsún vitték a szobrot, majd Máriapócsra, Mátraverebély–Szentkútra, Gyöngyösre is eljutottak.
A búcsú végén a hívek Bosák Nándor püspök atyával a kegykép előtt térdelve, a loretói litániát énekelve vettek búcsút a Szűzanyától.
Kovács Ágnes/Magyar Kurír