
A feltehetően Mátyás király idejéből származó templom a XIX. században teljesen romossá vált. 2000-ben már csak a földből itt-ott kiálló mészkövek jelezték az egykori épület nyomait. A hajdani templom belső berendezésből csak egy Szent László királyt ábrázoló festmény és egy lélekharang maradt meg.
Az értékmentés és -őrzés a Frankovics László plébános vezetette egyházközség és a Papp Adrienn polgármesterasszony irányította faluközösség összefogását dicséri. Az európai szinten is egyedülálló vörösfenyő konstrukciót Tamás Gábor tervei alapján Pozsgay Imre és Társa Bt. készítette. A toronykeresztet Cselényi Árpád, a szentély feletti keresztet Kiss László, az oltárt Szabó Fecsu Károly faragta. A tervek kidolgozásban és kivitelezésében Csóka Balázs építészmunkatárs, Pongor László statikus, Szűcs Gábor táj- és kertészépítész, Somlósi Lajos geológus és Szántai Lajos történész segédkezett. A tervek szerint az épületet idővel a környéken honos növények fogják befutni. A szentély köré Márk Gergely rózsanemesítő jóvoltából különleges fajtájú futórózsák kerülnek.
A főpásztorral együtt celebrált Kiss Endre jászóvári premontrei perjel, Gábor Bertalan szepsi esperes plébános, Pásztor Lorenzo somodi, Anton Mazán poprocsi és Peter Zbudzák rudnoki plébános. A szentmisében a Bodnár Attila vezette Vox columbellae vegyeskar énekelt.
GB/Magyar Kurír