December 13-án vesznek végső búcsút Cséfalvay Páltól

Cséfalvay Pál Dunakilitiben született 1934. január 14-én. Középiskoláit a mosonmagyaróvári piarista, az esztergomi és pannonhalmi bencés gimnáziumokban végezte. A Budapesti Hittudományi Akadémia növendéke volt 1953 és 1959 közt. 1958-ban drámai körülmények között, titokban szentelték pappá, a kommunista hatóságok tiltakozása ellenére, mivel még papnövendékként, társaival együtt, nyilvánosan kifejezte tiltakozását az egyház elnyomása miatt.

Évekig nem engedték papként működni, kántori szolgálatokat vállalt, majd a helyzet lassú rendeződésének jeleként káplánként működhetett. Álllomáshelyei gyorsan változtak. Állandó papi beosztását 1982-ben kapta meg, amikor az Esztergom-Vizivárosi Loyolai Szent Ignác templom plébánosa lett. A plébániát haláláig szolgálta, szenvedéseit halálos ágyán a plébániaközösségért ajánlotta föl.

Mindenki megtapasztalta segítőkészségét, emberszeretetét, annál nagyobb titokban tartotta a rengeteg szolidaritási gesztust, amivel elesett emberek felé fordult.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész diplomát szerzett 1972-ben. Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménykezelője lett, 1974 és 1976 között a párizsi Institut Catholique-on francia nyelvi és művészettörténeti tanulmányokat végzett. 1976-tól a Keresztény Múzeum igazgatója és a Főszékesegyházi Kincstár művészettörténésze volt. Oktató lett az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskolán és a Hittudományi Főiskolán. Vezetőségi tagja az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsnak, továbbá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Művészeti Bizottságának. Tagja az Arbeitsgemeinschaft Kirchlicher Museen und Schatzkammernnek. Munkájának következtében elnyerte a Móra Ferenc-díjat is.

Több könyve jelent meg, főleg Esztergommal és annak egyházi gyűjteményeivel kapcsolatban. Cséfalvay Pál a megye és Esztergom város hírnevét öregbítette, amikor 2001-ben megrendezte A magyar kereszténység ezer éve című kiállítást a Vatikánban és a Budapesti Nemzeti Múzeumban. Nevéhez fűződik a 2006-ban a bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás, amely a székesegyház építésének történetét ismertette esztergomi egyházi gyűjtemények bemutatásával (Főszékesegyházi Kincstár, Prímási és Káptalani Levéltár, Bibliothéka, Keresztény Múzeum, Balassa Bálint Múzeum).

Esztergom-Belvárosi és Vízivárosi Plébánia/Magyar Kurír