A délkelet-európai püspökök Szent Pál nyomában

A találkozón Albánia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Görögország, Moldova, Románia, Törökország püspöki kara, valamint  a Szent Cirill és Metódról nevezett püspöki konferencia képviselteti magát. Az eddigi felszólalások közül a Vatikáni Rádió Dimitrios Szalachasz görögországi apostoli exarcha, Kósa Antal chiºinãui püspök, valamint Cornel Damian bukaresti segédpüspök beszédét foglalta össze:

Dimitriosz Szalachasz exarcha megállapította, hogy a globalizáció, a laicizmus, a szekularizmus és a nyugati újpogányság jelenléte kihívás mind az ortodox, mind a katolikus hívek számára. Az ortodox egyház, bár az alkotmány szerint az ország hivatalos vallását képviseli, már nem gyakorol olyan erkölcsi hatást az emberekre és intézményekre, mint a múltban. Ha Pál ma Athénba érkezne, meg kellene ismételnie kétezer évvel ezelőtti beszédét az Areopagoszon, látva napjaink ideológiai és gyakorlati újpogányságát – véli Dimitrios Salachas.

A görögországi helyi egyház mai arculatát a tömeges bevándorlás alakította, melynek következtében fokozatosan átalakul önazonossága. A görög katolikusok, a latin és keleti szertartású hívek ma már kisebbséget alkotnak a katolikus kisebbségen belül. Az utóbbi három évtizedben a görög katolikus hívek mellett jelen vannak már iraki káldok, Ukrajnából, Romániából és a Fülöp-szigetekről érkezett latin, illetve keleti rítusú hívek, valamint Albániából, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Moldovából, továbbá afrikai és latin-amerikai országokból származó katolikusok. Ezeknek a híveknek sajátos lelkipásztori és szociális segítségre van szükségük, a helyi katolikus egyház azonban ma még (sem személyi állományát, sem a szükséges struktúrákat és anyagi eszközeit tekintve) nem képes a mintegy 350 ezer katolikus bevándorló, illetve az országba látogató turisták millióinak teljes pasztorális ellátására. Az ország bevándorlási politikájában rendkívüli hiányosságok észlelhetőek, pedig valószínű, hogy a helyi katolikus egyház jövőjét a bevándorlók jelentik majd.

Kósa Antal (Anton Cosa) chiºinãui püspök felszólalásában rámutatott, hogy a Népek Apostolának hithirdetése mindenkor időszerű, Moldovában azonban olykor rendkívüli erőfeszítést kíván, hogy a lelkipásztorok a gyakorlatban megvalósítsák Szent Pál tanítását. Az országban a keresztény önazonosságot még ma is a múlt ateista öröksége terheli. A fogyasztói szemlélet főleg a fiatalok körében bomlasztja a törékeny társadalmi rendet. Az ateizmushoz egy jellegzetesen kelet-európai laicizmus társul, amelyet nem a szolidaritás vagy a társadalmi igazságosság, hanem az énközpontúság, a korlátlan individualizmus, a hatalom illúziója jellemez. A katolikus hívek a lakosság mindössze fél százalékát teszik ki; a kisebbségben élő helyi egyház lelkipásztori és karitatív szolgálatával kitartóan küzd az ideológiai és kulturális korlátok felszámolásáért; ám az emberek nehezen értik meg a lelkipásztorok feladatát. A keresztény identitás védelmének első lépése tehát az, hogy megértessük az emberekkel: a lelkipásztori hivatás szolgálat, nem egy foglalkozás a sok közül: Isten szeretetének átadása a szenvedő embereknek – hangsúlyozta Kósa Antal.

Cornel Damian bukaresti segédpüspök felszólalásában arra mutatott rá, hogy a kommunista rezsim összeomlása nem vezetett egyértelműen egy szabad állam és egy egészséges társadalom létrejöttéhez; a múlt ideológiai rendszerével való szakítás nagy űrt hagyott maga után. A társadalom minden szintjét mélyen átitatja a korrupció; a bukaresti 75 méter magas toronyház a Szent József-székesegyház mellett csupán a jéghegy csúcsa annyi más törvénytelen intézkedés között. Nagyon sok ember teljes kiszolgáltatottságban él és nem tudja megvédeni magát. A kérdés az, hogy az egyház hogyan válaszolhat az új kihívásokra, és hogyan tudja orvosolni a posztkommunista társadalmakban keletkezett sebeket – mondta a segédpüspök. A keresztény lelkiségre mint közös alapra kell építeni a spiritualitást, amely a sajátos életállapotnak megfelelően alakul tovább a papi, szerzetesi hivatásban, a házasságban vagy egyéb életállapotban. A missziós lelkipásztori szolgálatban minden kereszténynek szerepe van. Az a célunk, hogy plébániáinkon kiépítsük a családok, a hívek egymást segítő közösségét, hálózatát. Ez lehet a módja annak, hogy megvédjük és előmozdítsuk a keresztény önazonosságot, felragyogtatva az evangéliumi igazságot – tette hozzá Cornel Damian.

*

A találkozón részt vesz Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, Josip Bozaniæ bíboros, a szervezet alelnöke és Aldo Giordano, a Szentszék állandó megfigyelője. Március 7-én megbeszélést folytatnak I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkával, majd közösen imádkozzák el az ortodox vecsernyét. A résztvevők elzarándokolnak több, Szent Pál emlékét őrző helyre is, többek között Tarzuszba és Antióchiába. A találkozó lezárásaként Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét az isztambuli székesegyházban.

Magyar Kurír