A diakónus, a pap és a püspök – 2005. június 19.

Hazai – 2005. június 19., vasárnap | 0:07

Az Egyház azt tanítja, hogy a püspök a papi hatalom teljességével bír, míg a pap és a diakónus kevesebb hatalmat kap.

A püspököt nevezzük apostolutódnak is, egy-egy részegyház teljes vezetése van rájuk bízva, mint annak idején az apostolokra. De a papok és a diakónusok kisebb tevékenységi köre nem azt jelenti, hogy ők nincsenek annyira meghívva a krisztusi szolgálatra, mint a püspök.

Ez megint olyan dolog, hogy nem mértékegységekkel mérhető a különbség, hanem az elkötelezettség fokával. Gyenge hasonlattal élve megint a napfényt lehetne említeni. A püspök olyan, mint egy nagyobb tükör, a pap egy közepes tükör, a diakónus pedig egy kisebb tükör, de mindegyiknek az életében a mi napunk, a teljes Jézus Krisztus csillog vissza.

És még tovább vihetjük a hasonlatot úgy is, hogy csak akkor tükrözi a napot a tükör, ha tiszta. Ha tehát teszem azt, egy diakónusnak tisztább élete van, mint egy papnak vagy egy püspöknek, hiába kisebb, mint tükör, mégis jobban visszaadja Jézus eredetiségét.

Kétségtelenül a püspöknek a legnehezebb az élete, mert mint tükör a legnagyobb, egy nagyobb tükörnek pedig nagyobb a felülete, mint egy kisebbnek, tehát könnyebb bepiszkítani is. Kevésbé tud mindenkinek megfelelni, mint egy kisebb nyájjal rendelkező szolgálattevő.

Értékeljük minden diakónus, pap és püspök szolgálatát!

Sánta János