…Dragonits Márta építészt a Nyitott templomok éjszakájáról

– Hogyan született a Nyitott templomok éjszakájának ötlete?
– A Városmisszió kapcsolattartói közé tartoztam, s elgondolkodtam azon, hogy a missziós lelkület örömét hogyan is lehetne még szélesebb körben terjeszteni. Egyfajta kilépést terveztem a templomok zárt falai közül. Tárjuk ki a kapukat, és mutassuk meg kincseinket, melyek az emberek szemét rányitják az örökkévalóságra és az igazi szépségre, amit ezek az alkotások jelentenek! Varga Kálmán elnök úr továbbította kérésemet Kertész Norbert felé, aki nyitott volt erre a kezdeményezésre. A Nyitott templomok éjszakáját úgy szerveztük meg a Városmisszió programjában, hogy egybeessék a Kulturális Örökség Napjaival, így szeptember 15-én éjjel nyitva lesz nagyon sok templom a látogatók előtt.

– A Kulturális Örökség Napjainak idei tematikája a „Haza és haladás” gondolata köré szerveződött. Milyen jelentős templomok épültek a klasszicizmus, a romantika és az eklektika korában? Hiszen ez a korszak sok városunk életében a hirtelen naggyá válásé is volt, s a megnövekedett lakosság lelkigondozásához több épületre volt szükség.
– Számtalan templomunk épült ebben a korban, de a Kulturális Örökség Napjainak a historizmus kora csak egy vezérfonala, valójában az összes értéket szeretnék bemutatni. A Magyarországon egyik legelterjedtebb stílus, a barokk templomépítészet is lehetőséget kap, hogy megnyissa a kapukat a nagyközönség előtt.

– A templomok nemcsak szakrális helyszínek, hanem fogadóterek is. Mit tudnak nyújtani a nyitott templomok azoknak, akik egyébként sosem látogatnak el oda?
– Minden plébániaközösség saját maga szervezi meg, hogy mivel tudja fogadni a látogatót. Különböző külső és belső megvilágításokkal hívják fel a figyelmet templomaikra, mert sokan azt sem érzékelik, hogy ott egy templom van. Ugyanis míg régen a templom a főtéren épült, addig az újabb építésű templomok egyszerűen egy-egy utca házsorába illeszkednek bele. A plébániai közösségek a nyitás mellett zenei programokkal, süteményekkel, szakavatott művészettörténeti vezetéssel is várják az odalátogatókat. A templomi műalkotások a keresztény szimbolikára irányítják a figyelmet. Véleményem szerint különleges ajándék, ha valaki hinni tud, de ha nem tudja, hogy egész Európa egész kultúrája ezen alapszik, akkor lehetőséget kell biztosítani számára, hogy ezt átérezze. Sajnos gyakran maguk a hívek sem tudják, mi van a templomaikban. Ez az egész Városmisszió egyúttal a magunk evangelizációja is: ismerjük meg mi is a saját templomunkat! A nem hívők számára először ez egy rácsodálkozás a kereszténységre, s bízzunk benne, hogy a Jóisten kegyelméből idővel hinni is tudnak majd.

– Ön mint építész bizonyára nyitott szemmel jár Budapest templomai között. Mennyire lehet érzékelni azt a fejlődési folyamatot, azokat a történelmi korokat, amelyeken ez a város keresztülment? Hiszen általában a templomok egy-egy város legtovább fennálló középületei.
– Nagyon sokféle változást lehet fölfedezni bennük, annak ellenére, hogy a többségük régóta áll. Az Építészkamarában a belsőépítész tagozaton belül az Incoronata felkérésére szerveztem egy konferenciát, amelynek az volt a célja, hogy áttekintsük: a ma építészete mit tud produkálni szakrális vonalon. Egyetemistáknak írtunk ki egy pályázatot templomi terek építészetére, s a diákok munkáit a Műszaki Egyetem aulájában fogjuk kiállítani szeptember 15-én, este 7 órakor. Megjelentettünk erre az alkalomra egy kiadványt is „A ma temploma – képek, fények, gondolatok” címmel. Ebben lehetősége van mindenkinek – annak is, aki nem kap templomépítésre megbízást – építészként megmutatni, hogy mik azok a terek, megvilágítási ötletek és gondolatok, amelyekkel ők közelítenek a szakrális terekhez.

– A történelem viharaiban azonban néhány fontos templomunk el is tűnt. Így a háború után a Regnum Marianum temploma vagy a budavári Helyőrségi templom, melynek megmaradt csonka tornyában egy kiállítás is nyílik.
– A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége is csatlakozott a Szakrális Művészetek Hetéhez, és Simonfi Márta vezetésével egy templomi zászlókat bemutató kiállítást mutatnak be a Magdolna toronyban „Képes zászlók” címmel. A nyitott templomtérben az egyik este egy gyertyás-fáklyás szentmisére is sor kerül.

– Időnként felhangzanak olyan elképzelések, hogy torzó formában fennmaradt templomainkat ki kellene egészíteni. Ugyanakkor például a Helyőrségi templom egykori gótikus alapfalai éppen azáltal kerültek elő, hogy a barokk ráépítést elbontották.
– Kicsit elfogult vagyok, hiszen a Várban nőttem fel, s már úgy szoktam meg az épületet. Ugyanakkor építészként el tudnám képzelni, hogy hozzányúljunk, alakítsuk, de nekem így is tetszik. A kiscelli egykori Trinitárius templom például II. József alatt teljesen dísztelenné vált, csupasz téglafalakkal, mégis sugároz egy erős szakralitást.

Matykó Károly/Magyar Kurír