Dziwisz bíboros bocsánatkérése

A bíboros homíliájában hangsúlyozta, hogy „bocsánatot kérni” magában foglalja azt a szilárd elhatározást is, hogy törekszünk az igazság megállapítására. Azt kérte az egyes papok viselkedése miatt megbüntetett személyektől, hogy ne veszítsék el az Egyházba helyezett bizalmukat. Beszédét a szertartáson jelenlévő több ezer hívő sokszor tapssal szakította félbe.

Néhány héttel II. János Pál pápa halála után tört ki Lengyelországban a kommunista titkosszolgálattal együttműködő papok botránya. Az egyik fő vádlott Konrad Hejmo atya volt, akit nagyon jól ismertek mind Lengyelországban, mind a Vatikánban, mivel 20 éven át vezette Rómában a lengyel zarándokközpontot és számtalan lengyel zarándokcsoportot kísért el a pápához. Ezt követte a médiában a papok ellen indított kampány, amely egyes papokat egyenesen „kémkedéssel” vádolt, anélkül, hogy erről bármiféle bizonyítékot kaptak volna a Nemzeti Emlékezet Intézetétől, amely a kommunista rezsim titkosszolgálatára vonatkozó dokumentumokat őrzi.

2006 júniusának elején Tadeusz Isakowicz Zalewski, a Szolidaritás volt lelkésze, akit a kommunista rezsim üldözött, nyilvánosságra akarta hozni a Krakkói Főegyházmegye 28 kollaboráns papjának nevét, de Dziwisz bíboros határozottan fellépett ez ellen. „Nem félek az igazságtól, még akkor sem, ha ez esetleg fájdalmas, de mint krakkói érsek, személyesen én vagyok felelős az igazság felfedéséért” – írta a bíboros Isakowicz-Zalewski atyának. A krakkói metropolita különbizottságot állított fel, amely vizsgálja a kommunista titkosszolgálattal együttműködő egyházmegyei papság ügyét. A bizottság hamarosan közzéteszi erre vonatkozó jelentését.

Dziwisz bíboros homíliájában többek között hangsúlyozta: az Egyház szent, de tagjai bűnös emberek, akik között papok is vannak. „Ha minden ember elkövethet bármiféle bűnt, akkor ez azt jelenti, hogy néhány pap is beszennyezhette magát olyan bűnökkel, amelyek másoknak kárt okoztak” – mondta a krakkói metropolita.

A kollaboráns papokra vonatkozó igazságot alapos történelmi kutatás során kell feltárni, mondta. Nemcsak az áldozatokról, hanem azokról is szólni kell, akik a rendszer vezetői voltak. Fényt kell deríteni azokra a körülményekre, amelyek egyeseket kollaborációra kényszerítettek. Beszélni kell azokról a hősies papokról is, akiket üldöztek, és akiket a kommunista rendszer nem tudott térdre kényszeríteni. „Csak a teljes igazság felderítése után kérhetjük a bűnösöket, hogy őszintén bánják meg tetteiket, és hozzák helyre az általuk elkövetett rosszat. A féligazságok soha nem képesek arra, hogy felszabadítsák az embert, csak még nagyobb kárt okoznak. Nincs szeretet igazság nélkül, de ugyanakkor nincs igazság sem szeretet nélkül” – mondta úrnapi homíliájában Stanis³aw Dziwisz bíboros.

VR/Magyar Kurír

Kép:www.voanews.com