Ég és föld – 2005. július 27.

Nem jó, ha csak a földies gondolatok szerint élünk, és az sem jó, ha csak az ég szerint. Most még egyszerre kell a kettőt élnünk, noha ez roppant mértékben nehezünkre esik. Ha pusztán emberi egyensúlyt keresünk, biztos, hogy valamelyik véglet lesz az osztályrészünk.

Látszólag könnyebb a földi értékek szerint élnünk. Úgy tűnik, hogy gyakorlatiasak és sikeresek vagyunk. De arra a kérdésre nem tudunk válaszolni, hogy mi lesz velünk a halál után. Nem megoldás a másik véglet sem, hiszen nem a mennyországba születünk bele, hanem ebbe a világba, amely próbaidőnek tekinthető. Az emberi életnek nem két szakasza van, hanem három. Édesanyánk hordoz bennünket a szíve alatt, aztán megszületünk erre a világra, majd vár bennünket az örök élet. Ez a világ és az örök élet nem keverhető össze.

Amikor hallgatásba merülünk arra vonatkozóan, hogy mi lesz velünk a halálunk után, akkor kikerülhetetlenül egy félmegoldást követünk.

Belénk van írva a föld törvénye és az ég távlata. Éljünk úgy, hogy a földre figyelve az égi távlatban leljünk igazi örömet.

Sánta János