Egerszalóki Levél

Hazai – 2005. június 23., csütörtök | 14:08

Közel vagyok, „az ajtóban állok és kopogtatok, aki meghallja szavamat, és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek”. (Jel 3,20)

A Sztevanovity testvérek, Dusán és Zorán, pár évtizeddel ezelőtt komponáltak egy dalt, melynek ez a címe: Régi kép. Szobrok. Mondanivalója pedig: két szobor áll egymással szemben. Kitárják karjukat. Indulóban vannak egymás felé, de mindig felcsendül a refrén: egyik a másikat és a másik az egyiket sosem éri el.

Idén Egerszalókon ezt a kérdést tesszük fel: Elérhetőek és befogadhatóak vagyunk-e a Jóisten számára? Fiú és leány, nő és férfi elérhetik-e és befogadhatják-e egymást úgy egészen mélyen, tartósan, boldogítóan? Egyáltalán önmagunkat el tudjuk-e érni, vagy önismeret nélkül, elidegenedve magunktól, menekülünk saját lényünk elől: esetleg az öngyilkosságba vagy a depresszióba?

Isten nélkül, önmagunk nélkül, embertárs nélkül, „elérhetőségünk” és „befogadhatóságunk” nélkül tudunk-e jó párkapcsolatot kialakítani? Egyáltalán képesek vagyunk-e így igazi szerelemre? Tudjuk-e méltósággal fogadni a születendő gyermekeket? Fel tudjuk-e fogni, meg tudjuk-e valósítani a jegyesi és házastársi tisztaságot? El tudja-e érni a szülő a gyermekét és fordítva?

Koronkai Bertalan pszichiátertől idézek néhány mondatot: „Ha minél több ember lenne egy kicsit tökéletesebb, minél inkább megközelítené a saját lényegiségét, amely a benne levő isteni lényeget is közvetíti, annál több beteg lenne egészséges. Ez azt sugallja, hogy az egyes embert kell megváltoztatni. A „megváltást", (a boldogság és boldogítás művészetét) az egyénen kell kezdeni. Fontos, hogy mindenkinek legyen valamilyen, nem akármilyen világnézete, szilárd bázisa, amire tud építkezni.”

Ugye érzitek, milyen nagy feladatot tűzünk ki erre a nyárra? Szeretnénk elérni Egerszalókon, hogy alkalmasak legyünk a krisztusi család kialakítására. Ne féljetek eljönni! A lelkigyakorlat vezetőjeként a rendezőkkel és az előadókkal együtt nyitott szívvel elindulunk felétek. Ez a levél az első lépés.

Ti is induljatok el felénk. Jöjjetek el a találkozóra! Ott majd tanulgatjuk az „egymást elérés” csodás titkait. Cáfolatot adunk Zoránék dalának refrénjére, amely szerint sosem érheti el Isten az embert, ember az Istent, fiú a leányt, férj a feleséget! Igen is lehetünk ennek az összetört nemzedéknek gyógyítói, megváltói!

„Erőtereket” vizsgálunk majd, isteni és sátáni erőtereket. Hiszen az emberek valahol ezekben élnek. A krisztusi család és a szeretet a jellemes élet erőterei. A pénz utáni lihegés, az önmagáért való szexualitás ennek az ellenpólusa. Sajnos sokszor ezek után loholunk. Mikor aztán elértük őket, azok meg minket, rájövünk, hogy „Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, / A telhetetlen elmerülhet benne, / S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.” (Vörösmarty: A merengőhöz.)

Csalódottak, összetörtek, magányosak; depresszió, esetleg kétségbeesés szélén állók mind-mind jöjjetek el! Van kiút! Ne féljetek! Minden ember „felemelhető”, mindenki elérheti az igazi boldogságot!

Fiatalok, szerelmesek, ifjú házasok, hitben botorkálók, mind jöjjetek az anyaországból, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból és a nyugati végekről!

Ajánlott irodalom: Tóbiás könyve, Jakab apostol levele, és a két Korintusi levél. Jegyeseknek írt könyvek, Henri Boulad atya könyvei.

Szeretettel várunk titeket az egerszalóki ifjúsági találkozóra, amely

2005. július 20-án, szerdán délután 5 órától
július 24-én, vasárnap délig tart.

 

A lelkigyakorlat témája:

A KRISZTUSI CSALÁD KIALAKÍTÁSA

Felkészülés a szerelemre, a párválasztásra.
Családtervezés, gyermekáldás.
A jegyesi és házastársi tisztaság.
Érett, művelt szülők = okos nevelés.

 

Áldjon meg benneteket a Jóisten! Már most kezdjetek el készülni! Naponta hívjátok a Szentlelket! Nyaralási tervetekbe vegyétek be Egerszalókot!

Imádkozó szeretettel köszöntünk titeket, könyörgünk és hálát adunk a hűségetekért!

Kerényi Lajos atya

 


Az Egerszalóki Lelkigyakorlatról az Egri Főegyházmegye Ifjúsági Irodájának honlapján olvashat többet: www.fieger.hu