Egy argentin fiatal boldoggáavatása

A XIX. és XX. század fordulóján élt argentin fiatal életeszménye az volt, hogy hasznossá tegye magát népe számára. Ezért volt benne az a hatalmas vágy, hogy szalézi és pap legyen: meg akarta mutatni társainak, a mapuche őslakos nép tagjainak a „mennyországba vezető utat”. Buenos Airesben, majd a Rómához közeli Frascatiban tanult a rend iskolájában. 19 éves volt, amikor 1905-ben tuberkulózisban meghalt.

Zeffirino élete arra példa, hogyan juthat el egy fiatal a „hétköznapi” életszentségre: jól és – olykor hősiességig menő – szeretettel tette a mindennapok apró dolgait. Erről a szenttéválásról II. János Pál és nemrég XVI. Benedek pápa is beszélt: az életszentség nem néhány embernek fenntartott „kiváltság”, hanem minden keresztény ember életcélja és kötelessége.

Zeffirino példakép lehet a mai fiatalok számára a következetességben, a hűségben, és a szilárd elkötelezettségben, hogy hiteles keresztény állampolgárok legyenek, akik hasznossá teszik magukat népük számára – olvasható a Radio Vaticana tudósításában.

Magyar Kurír

Kép: www.donboscoland.it