Egy plébános, aki 150 ezer felvételen örökítette meg a Bánság szakrális emlékeit

A Bánságban hét nemzetiség élt egymás mellett békében több évszázadon keresztül, a második világháború után azonban megkezdődött a lakosság kivándorlása, mely a rendszerváltás után még inkább felgyorsult. Így a huszonegyedik századra a falvak elnéptelenedtek, az új betelepültek a régi idők építészeti és tárgyi emlékeivel, kultúrájával nem tudtak azonosulni; így az épületek gyors romlásnak indultak.

Bizonyos falvak teljesen elnéptelenedtek, és olyan település is akad, ahol egyetlen idős bácsi maradt a korábbi 4000–4500 lelkes sváb nemzetiségből. Az újonnan beköltözők nem törődtek a templomokkal, kápolnákkal: a fapadokat és berendezési tárgyakat eltüzelték, a beomlott falakat elhordták építési anyagnak. Temesbabsán a templom megmaradt falai között a helyi juhász tartja birkáit, az egyik sváb parasztbarokk ház utca felőli szobáját pedig istállóként használják.

Ezeket az épületeket, a Bánság jelenlegi állapotát örökítette meg közel 150 ezer fotón Czank Gábor katolikus plébános. A friss felvételek mellett archív fotókon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a világháború előtti Bánság életét. A kiállítás a Szakrális Hét és a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat részeként kerül megrendezésre, és október 31-ig látható. A tárlat egyben előhírnöke a november 12-i Múzeumok Őszi Éjszakájának is – írja a szegedi Móra Ferenc Múzeum honlapja.

Czank Gábor 1997-ben kezdte el fotózni a Bánság szakrális emlékeit: a gót betűs útszéli kereszteket, a templombelsőket, mohával benőtt sírköveket és a homlokzatukon egykori tulajdonosuk nevét őrző parasztbarokk sváb házakat. Mint mondta, a gyűjtőmunka 2004-től – amikor káplánként Békésszentandrásra került – vált tudatossá; ekkor határozta el, hogy az utolsó előtti pillanatban megörökíti az ezerarcú Bánság világát. Ha egy-egy szabadnapja akadt, nekiindult, és kezében az egykori Csanádi Egyházmegye térképével végigjárta a falvakat. Összesen háromszáz olyan bánsági település van, ahol katolikus templom, kápolna, imaház vagy legalább egy harangláb és temető található. Az 1980-as években még 197 helyen működött plébánia, ma már csupán 91 ilyen település akad. A pap kezdetben nyolc-tíz községbe is eljutott, később azonban már volt olyan túra is, amikor a távolság miatt a hajnali indulás dacára, csupán egy al-dunai falu felkeresésére maradt idő.

A plébános fotográfiáin látható többek között a hatalmas bobdai templom, melyet egykor Csávossy Gyula gróf az esztergomi bazilika pontos másolataként építtetett. Mára eltűntek a katolikusok a faluból, a gyönyörű templom pedig napról napra omladozik. Az elvándorlás miatt gazdátlanná vált Érszeg, Mélynádas és Karácsonyifalva temploma is – ez utóbbi ráadásul az 1991-es bánsági földrengést is megszenvedte. Újjáépítésük szinte reménytelen, a pályázatokon – néhány kivételtől eltekintve – csak az ortodox templomok rekonstrukciójára jut pénz, hívek híján pedig nem is lenne kinek felújítani az épületeket.

Czank Gábor szerint, bár sok faluban már egyáltalán nem élnek svábok, magyarok – ha idősek is – még akadnak, ezért fontos lenne, hogy elinduljon a térségben a tudatos néprajzi gyűjtőmunka. Ha nem így lesz, tíz-tizenöt év alatt a Bánság magyar kultúrkincsének jelentős része, az imák, énekek, balladák örökre feledésbe merülnek – tájékoztat az MTI.

Magyar Kurír

(tzs)