Egy tér és a hozzá fűződő történelem...

Nézőpont – 2007. szeptember 7., péntek | 11:22

XVI. Benedek pápa ausztriai látogatásának első állomása Bécs lesz. A Szentatya az az Am Hof téren található apostoli nunciatúra épületéhez utazik, a Mária-szobornál imádkozik és a templom erkélyéről beszédet is mond. A téren már hagyománya van a pápák látogatásának.

225 évvel ezelőtt,  1782-ben  VI. Piusz pápa többhetes látogatást tett Ausztriában.  Húsvétvasárnap, ami akkor március 31-re esett, a Stephansdomban mutatott be szentmisét. A  korabeli források arról számolnak be, hogy a szentmise után a pápa hatlovas hintón hajtatott az Am Hof templomhoz, és az erkélyről beszédet intézett az összegyűlt tömeghez. Vele utazott Migazzi Kristóf érsek, aki korábban Vác püspöke volt, és Batthyány József kalocsai, későbbi esztergomi érsek is.  A teret és a környező mellékutcákat már kora reggel zsúfolásig megtöltötték a hívők ezrei  és a tömegben elvegyült rendfenntartók, közöttük II. József álruhás rendőrei, akiknek az volt a feladatuk, hogy kihallgassák, mit beszélnek az emberek a pápa látogatásáról.  VI. Piusz délután három órakor érkezett meg a térre, és a templom erkélyén imádkozott. Az addig nyüzsgő tömeg az imádság alatt  – a krónikás szerint –  olyan csendben volt, hogy csak a fel-feltörő sírás hangjai hallatszottak a térről...

1983. szeptember 12-én II. János Pál pápa is ezen a téren találkozott az osztrák munkásokkal, valamint a zömében az akkori Jugoszláviából érkezett vendégmunkásokkal és bevándorlókkal, akik Vietnamból, a Fülöp-szigetekről és Törökországból érkeztek. II. János Pál szolidaritásáról és együttérzéséről biztosította a az egybegyűlteket: „Mellettetek állok, osztozom reményeitekben, gondjaitokban és félelmeitekben" – mondta a pápa nagy tapssal kísért beszédében. 

Az Am Hof tér Bécs egyik legnevezetesebb történelmi tere, amelynek eredete egészen a római korig vezethető vissza. A téren a kármelita rend épített kolostort és templomot 1420-ban, amely 1554-ben a  jezsuita rendhez került. 1607-ben a templom leégett, és a renoválás után az eredetileg gótikus temlom barokk külsőt kapott. 1662-ben III. Ferdinánd császár özvegye monumentális építménnyel egészítette ki a nyugati homlokzatot, amely a bejárati csarnokkal és az oszlopok által tartott terasszal palotához teszi hasonlóvá a templom épületét – írja a Kathpress.

Az Am Hof tér közepén álló Mária-szobor 1645-ből származik A Szűzanya bronzfigurája egy négyzet alakú alapzaton áll négy puttó társaságában, akik éppen a sárkány, az oroszlán, a kígyó és a baziliszkuszok –  az  éhség, a háború, a hitetlenség a pestis allegóriái – felett aratnak győzelmet.

Magyar Kurír

Kép: www.planet-vienna.com