Egy tudós indiai nővér Magyarországon

Hazai – 2008. április 26., szombat | 9:17

Rekha Chennattu indiai szerzetes nővér a Biblia éve keretében érkezett hazánkba, és április 17 és 24 között egy teljes hetet töltött a magyar katolikus egyház és a hazai teológiai biblikus oktatás megismerésével.

A hivatalosan meghirdetett előadásai mellett számos találkozón az indiai kereszténység és az indiai társadalom helyzetéről szólt. A magyarországi keresztény egyházak által közösen rendezett Biblia éve az ő esetében jó alkalom volt arra, hogy egy olyan távoli helyről jött szentírástudós is előadjon, aki egy sajátos kulturális összefüggésben fogja fel a Biblia üzenetét.

Rekha nővér a Mennyekbe Felvett Szűzanya apostoli kongregáció (Religieuses de l’Assomption) tagja. Az 1839-ben alakult közösség alapítóját Marie-Eugénie Milleret de Brou (1817-1898) francia szerzetes nővért 2007. június 3-án avatta szentté Rómában XVI. Benedek pápa. Az „assomption” nővérek feladata a legszegényebbekkel való foglalkozás, iskolázottságuk előmozdítása, jogaik védelme és az egyház missziójában való részvétel. Négy földrészen, harmincöt országban vannak jelen, mintegy ezerötszáz rendtaggal.

A Dél-Nyugat Indiában született Rekha nővér először járt Magyarországon. Itt tartózkodása alatt többször elmondta, hogy az indiai kereszténység Tamás apostolig vezethető vissza. Míg Pál apostol például Rómába ment, addig Tamás Indiában hirdette az evangéliumot. Kevés információnk van az egyháznak erről az időszakáról és most az indiai nővér személyében közelebb kerültek hozzánk a malabár és malankár rítust képviselő úgynevezett „tamáskeresztények”. Indiába csak Xavéri Szent Ferenc idejében, a XVI. században jutottak el a misszionáriusok és meg is lepődtek, hogy ott már keresztényeket találtak.

Ami jellemző az indiai keresztényekre, az a vallások között való élet. A hinduizmus ma is a többségi vallás Indiában és emellett jelentős súlya van még az iszlámnak. A keresztények mindössze a szubkontinens egy milliárdot számláló lakosságának csupán két százalékát alkotják, ami húszmillió keresztényt jelent. A tanúságtétel és a hit továbbadása így még nehezebb és különleges felkészültséget kíván.

Rekha nővér először mérnök szeretett volna lenni mielőtt a Mennyekbe Felvett Szűzanya szerzetes rendjéhez kapcsolódott. Itt a szegényekkel kezdett foglalkozni, majd szívpanaszai miatt elöljárói a teológia tanulása felé irányították. Tehetsége és szorgalma révén Rómában a Biblikus Intézetben diplomát, majd a Washingtoni Katolikus Egyetemen biblikus doktorátust szerzett. Így lett a Bombay melletti punei Pápai Filozófiai és Vallástudományi Intézet főállású első biblikus női professzora. Óráit százötven kispap hallgatja, a kilencszáz papnövendéket számláló szemináriumból. A tizenhárom nyelvet ismerő tudós nővér írásai már több nyelven megjelentek és egyre népszerűbb előadó Európában és az Egyesült Államokban.

Rekha Chennattu először járt Közép-Kelet-Európában és több tudományos előadást is tartott Budapesten illetve Esztergomban. Találkozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának szentírástudományi és teológiai professzoraival és hallgatóival, Bíró László püspök rektorral és az Egyetemi templom ifjúságával, továbbá Székely János segédpüspökkel, volt római évfolyamtársával. Kiemelkedő esemény volt, amikor Tarjányi Béla az újszövetségi tanszék vezetője, mint kollégájának, megmutatta az indiai nővérnek a Szent Jeromos Bibliatársulat székházát és ismertette tevékenységét.

Emellett a nővér meglátogatta Pannonhalmát, ahol Várszgi Asztrik püspök főapát fogadta, kötetlen beszélgetést folytatott a farkasréti ifjúházas csoporttal, majd felkereste a kismarosi ciszterci nővéreket, a zugligeti plébániát, és a Károli Gáspár Református Egyetem biblikus professzorait és ott megtekintette a Biblia Múzeumot is. Előadását a piliscsabai Bölcsészettudományi Kar jelenlegi és korábbi tanárai is, valamint számos magyarországi indiai nővér, továbbá magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tagja tisztelte meg jelenlétével.

Az első biblikus doktorátussal rendelkező indiai nővér magyarországi látogatása és a Biblia éve keretében megtartott szakszerű előadásai, valamint páratlan és élvezetes előadói stílusa emlékezetessé és maradandóvá tette a János evangéliumról és az indiai szentírásmagyarázatról szóló gondolatait. Előadásai és más cikkei hamarosan magyar nyelven is olvashatóak lesznek.

Kránitz Mihály/Magyar Kurír