Egyház és politika a közbeszédben

Budapest: Hogyan tájékoztat a média? – Egyház és politika a közbeszédben címmel konferenciát tartott március 12-én és 13-án a Protestáns Fórum, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Concentrum elnevezésű, burgenlandi székhelyű vallásközi szervezet.
A tanácskozás első tematikus egységében az előadók az egyházaknak a médiában való megjelenésével, a lehetőségről és korlátokról szóltak. Bernhard Felmberg, (Berlin-Brandenburg evangélikus egyházközség) a németországi helyzetet ismertette. Előadásából kitűnt, hogy a szekularizáció okozta nehézségekkel, kihívásokkal Németországban is szembe kell nézni. Nehéz a médiában közvetíteni az egyház által képviselt nézeteket, de nem szabad feladni a küzdelmet – mondta az előadó. Korunk az egyházaktól is más megfogalmazást, új kommunikációs technikát igényel.
Juhász Judit, a MKPK sajtóirodájának vezetője előadásában bemutatta, hogy a katolikus egyház kommunikációs programja hogyan próbálja – új eszközökkel – az egyház által vallott értékekre irányítani a társadalom figyelmét. A munka nem könnyű, hiszen úgy tűnik, a média és az általa orientált társadalom egyre kevésbé fogékony a valódi értékek iránt.
A tanácskozás második tematikus egysége a magyar médiapiac helyzetét tekintette át. Az előadók Elek István, a Heti Válasz főszerkesztője, és Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung hazánkba akkreditált tudósítója voltak.
Elek István megállapította: a magyar médiapiacon nem beszélhetünk tisztességes piaci versenyről, hiszen az orgánumok tulajdonosa döntő többségben a baloldali-liberális értékrendet vallják magukénak. Az elektronikus médiában – különösen a televízióban – a kereskedelmi csatornák játsszák a főszerepet, a közszolgálati adók és feladatok háttérbe szorulnak. Az előadó nem lát lehetőséget arra, hogy a jelenlegi helyzetben komoly változás következzen be, ezért fontosnak tartja a civil szervezetek és az emberek felelősségét: meg kell tanulni, meg kell tanítani az értékválasztás képességét.
Andreas Oplatka Széchenyi István 1811-ben írott naplójegyzeteit idézte, amely szerint az újkorban a közvélemény hatalmi tényezővé vált. Olyannyira, írja Széchenyi, hogy még a zsarnokok is arra törekszenek, hogy tetteiket úgy tüntessék fel, hogy azok a „közvélemény akaratára” történtek. A sajtó – mondta az előadó – alakítja a közvéleményt, de ugyanakkor követi azt. Ez a kettősség mind a mai napig fennáll. Ebben az értelemben tehát a média valóban hatalmi tényező. Az előadó szólt arról is, hogy a valóban értéket közvetítő, elemzéseket közreadó, színvonalas írott sajtó az egész világon háttérbe szorul. A magyar médiahelyzetet tekintve sajnálatát fejezte ki Oplatka András, hogy a rendszerváltás után nem sikerült legalább egy olyan konzervatív napilapot létrehozni, amelyet valóban minden konzervatív olvasó magáénak vall.
A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között leszögezik, hogy az egyházak részvétele a társadalmi közbeszédben általában és különösen a média tekintetében Európa jövője szempontjából nélkülözhetetlen. Az egyházak értékeket közvetítenek, és bár ők sem mentesek a tévedésektől, hosszú történetük során sok tapasztalatot szereztek az emberek életéről, vágyairól és kétségeiről. Ezért – a médiával szövetkezve, álláspontjukat világosan és érthetően képviselve – válaszokat kínálhatnak. (A téziseket teljes terjedelemben a Dokumentum rovatban közöljük) MK