Egyháztörténeti konferencia és templomszentelés Szatmárnémetiben

A rendezvény Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök megnyitó beszédével vette kezdetét, majd Véghseő Tamás tartott előadást a 17. századi Magyarország felekezetszerveződéséről és görögkatolikus egyházairól. Ezt követte Gheorghe Gorun konferenciabeszéde a katolikus reform jelentőségéről és következményeiről. Az első szekciót Janka György zárta, bemutatva az 1690-es szatmárnémeti zsinatot és annak jelentőségét.

A fórum és rövid szünet után Ciprian Ghișă szólt a görögkatolikus felekezeti identitás fejlődéséről. Ezt követően Jankáné Puskás Bernadett tartott vetített képes előadást a Munkácsi Egyházmegye 17. századi ikonfestészetéről; majd Terdik Szilveszter művészettörténész, muzeológus elemezte a szatmári görögkatolikus művészetet. Végül Pallai Béla nagypleskei parókus A szatmárnémeti Szent Miklós görögkatolikus templom bizánci öröksége címmel az egyházközség életét vázolta fel. Szombat este a jelenlévők Kocsis Fülöp hajúdorogi megyéspüspök vezetésével imádkozták és énekelték végig a nagyvecsernyét.

Másnap, október 16-án templomszenteléssel egybekötött püspöki Szent Liturgiára került sor. A templomot utóljára 1900-ban áldotta meg, Firczák Gyula püspök engedélyével, Melles Emil. Az oltárba helyezett emlékeztetőből kiderül, hogy az akkori eseményen Meszlényi Gyula szatmári római katolikus püspök is megjelent. Most sem történt másképp: a régi oltárból kiemelt Szent Miklós-ereklyét Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök vitte körmenetben a templom körül, miközben Vasile Bizău megyéspüspök műróval kente meg az új templomrész falait.

Ezt követte az ereklye főoltárba helyezése, majd az oltárnak szenteltvízzel, műróval és rózsavízzel történő lemosása. Az oltárba az ereklye mellé román és magyar nyelvű okiratot is helyeztek, lepecsételték, majd következett az ünnepi Szent Liturgia.

E templom helyén 1686-ban fatemplom állt, amit 1690-ben Johannes Josephus De Camillis püspök szentelt fel; 1703-ban leégett, helyette 1740-ben új fatemplomot, 1757-ben kőtemplomot építettek. 1899 és 1900 között a templomot Melles Emil főesperes-lelkész átépíttette. 1990 és 2011 között id. Pallai Béla címzetes esperes új, építészeti formáját tekintve a kora bizánci építészetet idéző, modern elemekkel ötvözött, nyolcszögű, kupolás templomhajóval, szentéllyel nagyobbíttatta meg. Kápolnákat alakíttatott ki, ikonosztáziont, püspöki trónt faragtatott, restauráltatta a szószéket, baldachint, templomi bútorzatot, ablakaiba ólomüvegikonokat, falaira és kupolájára ikonképeket készíttetett. A jelen templomot Szilágyi Kálmán építész tervezte; az ikonosztáziont 2007-ben emelték Terdik Szilveszter tervei alapján – tájékoztatta szerkeztőségünket Pallai Béla.

Magyar Kurír

(mk)