Egyházüldözés a szocialista időkben

Völner Pál közgyűlési elnök megnyitója után Erdő Péter bíboros szólt Meszlényi Zoltán segédpüspök, káptalani helynök 1950-es rejtélyes eltűnéséről, kálváriájáról és vértanúságáról.

Ezt követően Beer Miklós váci megyéspüspök a fokozatosan szétvert hazai cserkészmozgalomban szerzett személyes élményei alapján összegezte az ifjúságnevelő szervezetről gyűjtött tapasztalatait.

Ittzés János evangélikus elnök-püspök a diktatúra háromlépcsős taktikáját elemezte: a legális egyházvezetők eltávolítását, az egyházi struktúra szétverését és a megalkuvó ideológiai rendszer érvényesítését.

Szarka István, a Fejér–Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperese, Danhauser Lászlónak, az „egyházi közérdekből” vidékre helyezett lelkésznek a vallomásai alapján vázolta a kor egyházpolitikáját.

A konferencia előadói sorában Kálmán Attila, a Tatai Református Gimnázium igazgatója a fordulatot meghatározó napról, 1948. június 16-áról és annak következményeiről szólt; Máté László, a Tatai Református Egyházmegye esperese pedig az egyházüldözés máig ható következményeit, az örökölt kiszolgáltatottságot elemezte, majd a zsidóság 1945–48 utáni nehéz sorsáról beszélt Kardos Péter főrabbi.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír