Egyhetes ünnepség a délvidéki Tordán

A javarészt magyarok lakta falu lakossága őseihez híven ma is mezőgazdasággal foglalkozik, sajnos erre a településre is jellemző a tömeges elvándorlás.

Az ünnepségsorozaton részt vettek a testvértelepülések képviselői, s hazalátogattak a szülőfalujukból elszármazottak is. A rendezvénysorozat keretében a Hét Nap és a Bánáti Újság „élőújságot” tartott, de volt halászléfőző verseny és sporttalálkozó is. A faluünnepi műsor koronája és egyben befejezése a templombúcsú volt. A település templomát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték, s az ünnepi szentmise szónoka Szemerédi Pál nagybecskereki káplán volt.

* * *

A falu jeles szülötte egy bíboros, akiről így ír Erős Lajos az Adalékok a Zrenjanini–Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez című könyvében: Tordán, 1814. január 16-án született „Mihálovics József bíboros, aki 1870 és 1891 között volt zágrábi érsek. Még csanádegyházmegyei papként hazafias magatartása miatt a szabadságharc után 12 évi börtönre, hivatal- és vagyonvesztésre ítélték, s több évig a lipótvári börtönbe zárták, utóbb rendőrfelügyelet alatt szabadon bocsátották. Ezt követően 1861-ben újra kanonok lett, 1870-ben zágrábi érsek, és 1877-ben bíboros. Szelíd, okos magatartásával a kezdetben hozzá bizalmatlan horvát híveket megnyerte, teljes rokonszenvüket élvezte. Õ indította el és vezette le a zágrábi székesegyház teljes átalakítását, neki köszönhető, hogy az addig csak egytornyú középkori épület elnyerte mai gótikus külső és belső szépségét, a magasba mutató karcsú tornyokat, melyek közismerten Zágráb jelképévé váltak.” (Hitélet, 1989. ötödik szám, 6.o)

Kovács Szöszill (Hírvivő–Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda)/Magyar Kurír