Egyre több a depressziós gyermek

A kiskorúak mentálhigiénéjét szintén negatívan befolyásolja a nem megfelelő anyagi környezet. Szlovákiában a tizenöt éven aluliak egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.

Miron Zelina pszichológus, egyetemi tanár szerint gyakran előfordul, hogy a gyermekek egészen egyszerűen unalomból válnak kábítószer-fogyasztókká. A fiatalok többségének nincsen hobbija. A felmérések kimutatták, hogy a szóban forgó korosztály 60–70%-a egyáltalán nem sportol.

Jarmila Gajdošová pszichológus szerint a fiúk 34,5, a lányok 40,8%-a szenved gyakori fejfájástól. Egyre több az önmagának ártó gyermek, a testképzavarral küszködő, kóros soványságban szenvedő kis- és fiatalkorúak aránya pedig eléri a 4%-ot, a túlsúlyosaké az 5%-ot. A hiba mindkét esetben az agyban van, hangsúlyozzák a szakértők.

Egyre több a tizenöt évesnél fiatalabb bűnelkövető. Minden tizedik bűncselekményt fiatalkorú hajt végre. Minden harmadik gyermeket zaklatnak a társai az iskolában. Egyre több a szorongó, depressziós, viselkedészavarral és drogproblémával küszködő gyermek. A hazai tizennyolc éven aluliak 15%-a lelki betegségektől szenved, melyek gátolják személyes, szociális fejlődését és társadalmi beilleszkedését.

A pozsonyi kerületi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok felmérése alapján egyre több a nyugtalan, „problémás gyermek”, aki komoly gondot okoz szüleinek a családban, és aki gyermekközösségbe, óvodába, iskolába kerülve igencsak megnehezíti a pedagógusok dolgát. Az említett korcsoport 1%-ánál állandó figyelmetlenség, koncentrációs zavar, kényszeres mozgás és viselkedés, valamint túlzott impulzivitás figyelhető meg. A tünetcsoport általában együttesen jelentkezik. Õk nagy valószínűséggel hiperaktívnak tekinthetők.

A gyerekek 5–15%-a szenved tikben, vagyis önkéntelenül rángatja szemét vagy száját. Minden negyedik-ötödik embernek vannak az életében hosszabb-rövidebb ideig tartó időszakok, amelyeket az életvitelt is akadályozó kóros félelem, fóbia jellemez.

A szorongásos megbetegedések leggyakrabban a gyermekkorból eredeztethetőek. A fóbiák jelentősen károsíthatják a szociális alkalmazkodást és a munkateljesítményt. A kezeletlen fóbiások döntő többségénél szövődmények is fellépnek: depresszió, alkohol- vagy gyógyszerfüggőség, öngyilkosság, illetve annak kísérlete. A korai felismerés és terápia jelentősen javíthatja a fóbiák prognózisát.

A gyermekek nagyobb arányban mutatnak pszichoszomatikus tüneteket, mint a felnőttek. Lelki sérüléseik sok esetben testi megbetegedést váltanak ki. A gyermek betegsége ugyan nem feltétlenül, de gyakran a háttérben meghúzódó családi patológiára utal. A kis- és fiatalkorúak fele lelki probléma miatt megy orvoshoz.

A lakosság egyharmada-fele pszichoterápiával jól kezelhető, enyhébb depresszióban szenved. Sok esetben nem egyszerű megállapítani, hol végződik a normális szomorúság, és hol kezdődik a klinikai depresszió. A kedélybetegség enyhébb formái közé tartozik a hangulatzavar, amely szintén évekig tarthat. Az enyhébb, ideiglenes vagy krónikus depressziós állapotokból a későbbiekben olykor súlyos depresszió is kialakulhat. A hangulatzavarban szenvedőknél bizonyos életesemények – egy szakítás, a szülőktől való elszakadás – mélyebb depressziót válthatnak ki.

A súlyos depresszió, mely a lakosság 2–3%-át sújtja, biológiai, társadalmi és pszichológiai tényezők bonyolult összjátékának eredménye, az embert rendkívül érzékennyé teheti életének egyes körülményei iránt, s minden kisebb kudarc mélységes kétségbeesésbe taszíthatja. A társadalmat alkotó egyének ijesztően romló lelki egészsége szorosan összefügg az öngyilkosságok számának növekedésével. Szlovákiában 2003-ban 753-an vetettek önkezükkel véget életüknek, közülük 56-an 15–24 évesek voltak. A balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok az országban.

Rácz Vince/Új Szó/MK

Kép: TASR