Egységben a családokkal a családokért

– Hogyan lehet tettekre váltani a találkozón megfogalmazott gondolatokat?
– A gazdasági szekcióban hangzott el, hogy a családot nem fogyasztónak, hanem produktív egységnek kell tekinteni. A család ugyanis nemcsak gazdasági, hanem szellemi és lelki értelemben is olyan értékeket tud teremteni, amit más egységek nem tudnak létrehozni. Fel kell ismerni azokat az értékeket, amelyeket a társadalom és az egyház csak a családtól kaphat. A mi feladatunk pedig az, hogy elősegítsük ezeknek az értékeknek a megteremtését és közkinccsé válását.

– Mi a világiak szerepe ebben?
– A pápa beszédében és a kongresszuson is hangsúlyt kapott, hogy a családpasztoráció a világiak nélkül félkarú óriás, tehát csak az érintettek, vagyis a családok és a házaspárok bevonásával lehet eredményes munkát végezni. Sokan a kizárólagos hangsúlyt a jámborsági gyakorlatokra teszik. Ezek fontosak, de a fő tennivaló – és ez üzenet a magyar egyháznak is – a hit elmélyítése, továbbadása a családban, ami nem történhet csupán a jámborsági gyakorlatokra leszűkítve.

– Mit emelne ki a találkozó kapcsán?
– A pápával közös esti imádságon felvonult számos mozgalom, intézet, ezek mind azzal foglalkoznak, hogy a családokat segítsék útjukon, az életért és a boldogságukért folytatott mindennapos küzdelmükben. Nem szerencsés azonban, ha a különböző csoportosulások egymásban konkurenst látnak, s nem egységben munkálkodnak. Az egység megteremtésében döntő az egyház vezető szerepe, iránymutatása. Ilyen fontos iránymutatás volt XVI. Benedek pápa két beszédében is. Fel kell dolgoznunk, ki kell bontanunk a benne rejlő tanítást. A világtalálkozó záróünnepségén, amelyen a családok tanúságot tettek hitükről, nem az a pápa vett részt, aki ezeket kezdeményezte, mégis hozzá intézték a köszönő szavakat. Ez is az egyetemesség, a pápai intézmény állandóságának megjelenítése volt. Fantasztikus érzés volt, ahogy ennek 2000 éves intézménynek a folyamatossága megnyilvánult. A világon jelenleg több mint húsz II. János Pál pápáról elnevezett családintézet van, ezek vezetői is köszönetet mondtak a Szentatyának. Ez is tanulság számunkra: nem a személyek lényegesek. A pápa, Krisztus földi helytartója Krisztus helyett áll ott a trónuson, és nekünk Krisztus köré kell gyűlnünk: ő a középpont. A Magyar Katolikus Családegyesület emblémájának közepén is a kereszt áll, körülötte egy szimbolikus család – amivel ugyanezt a gondolatot akarjuk megjeleníteni.

– Milyen utóélete lesz Magyarországon a találkozónak?
– A november 9–11-i máriabesnyői családkongresszuson részletesen beszámolunk majd pasztorálteológiai kongresszusról, valamint a világtalálkozó egyéb programjairól. Emellett a találkozó résztvevőinek reflexióit megosztjuk az érdeklődőkkel a MAKACS honlapján (www.katcsal.hu). Szó lesz a találkozóról az október 10. és 12. között Dobogókőn tartandó családpasztorációs papi találkozón is, Bíró püspök atya már itt, Valenciában hozzákezdett a kongresszuson készült jegyzeteinek rendezéséhez. A legfontosabb „utóélet” azonban az lesz, amit a résztvevők, a magyar zarándokok megvalósítanak az elhangzott tanításból, ahogy ők megerősödtek hitükben. Világossá vált, hogy ha a családok nem állnak szilárdan a hit talaján, ha nem érzik át evangelizációs felelősségüket, akkor a hit elenyészik.

Rébay Orsolya/Magyar Kurír