Elhivatottság és kötelességtudat – könyv jelent meg Dr. Janny Gyula sebészorvosról

Budapest: Az orvostudomány történetében új korszakot nyitott a XIX. század: a kórokozó baktériumok megismerése után az antiszepszis, aszepszis, majd a narkózis bevezetése a sebészetet is forradalmasította. A fejlődésnek tevékeny részesei voltak a magyar orvosok is: az anyák megmentője, Semmelweiss Ignác mellett kiváló sebészorvosokkal büszkélkedhetünk, így Janny Gyulával (1842-1916), aki a világhírű sebésznél, Theodor Billrothnál (1829-1894) tanult Bécsben, majd hazatérve az akkor megnyitott Szent István Kórház első sebész főorvosaként érzéstelenítéssel, antiszeptikus körülmények között operált. A hasi sebészet, a drénerezés, az érlekötés meghonosítása mellett különösen a csontsebészet köszönhet sokat tevékenységének. Janny Gyula volt a Vöröskereszt Erzsébet Kórház alapító igazgatója is, és tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak is. Az ő rendkívül küzdelmes és tartalmas életútját mutatja be Karasszon Dénes – Sternegg Mária – Zlinszky János: Billroth műtőjétől az Erzsébet Kórház igazgatói székéig, Dr. Janny Gyula 1842-1916 – Sebészi pálya Ferenc József korában című, díszes album, a Szent István Társulat kiadásában. A kötet a híres sebészorvos özvegye és lánya által évtizedekig őrzött dokumentumok alapján ismerteti meg az olvasót Janny Gyula életével. A kötet egyik szerzője, Sternegg Mária, Janny Gyula unokája. A könyv bemutatójára október 28-án csütörtökön este került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán.
Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke két szóban jellemezte Janny Gyula sebészi pályafutását: elhivatottság és kötelességtudat. Szállási Árpád orvostörténész azt emelte ki, hogy Janny Gyulának óriási szerepe volt a Magyar Vöröskereszt megszervezésében. Keresztény hitét – két testvére is pap volt – pedig mindvégig hűségesen megőrizte, ami nagy szó volt a dualizmus liberális légkörében. E mellett, akárcsak mestere, Billroth, ő is szenvedélyes zenerajongó volt.
Karasszon Dénes szerint Janny Gyula egész pályafutása azt bizonyítja, hogy az orvostörténelem egyben az emberiség történelme is. Az orvos feladata nem csupán a gyógyítás, hanem az emberiség egészségének megőrzése. Ennek felismerése jellemezte Janny Gyula egész pályafutását. Karasszon professzor figyelmeztetett: ahol jó kórházak és jó orvosok vannak, ott a társadalom felvirágzik. Az egészségügy ugyanis a társadalom egyik legfontosabb oszlopa. Ha ez az oszlop kidől, az egész nemzet léte kerül veszélybe. Sajnos ezen a területen szinte mindvégig a fejlődés után kullogtunk, kivétel egyedül a dualizmus kora volt, amikor csökkent a betegek száma, növekedett az életkor, és a gyerekek születésének száma. A könyv egyik szerzője leszögezte: az egészségügyben nem a privatizáció a megoldás, ez szerencsétlen, káros dolog, az egészségügy állami feladat. Ezt követeli meg a nemzet alapvető érdeke. MK