„Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén”
(26. zsoltár)

Deés Ferenc Esztergomban született 1937. október 1-jén. Esztergomban szentelték pappá 1962. június 17-én. Felszentelése után Esztergomban folytatta teológiai tanulmányait. Segédlelkészként szolgált Dunakilitin 1963-tól 1965-ig, Visegrádon 1965 és 1967 között, Bernecebarátin 1967-től 1969-ig, ismét Dunakilitin 1969 és 1971 között. Csitáron plébános volt 1971-től 1975-ig, majd lelkész Dunaszigeten 1975-1976-ban.
Utolsó plébánosi állomáshelye Dunakiliti volt, ahol 1976-tól 2000-ig gondozta a rábízott egyházközségeket. Főpásztora 1980-ban címzetes esperesi, majd 1985-ben címzetes préposti címmel tüntette ki. 1982-ben a helyettes esperesi, majd 1987-1999-ig a kerületi esperesi feladatokat is ellátta a Szigetközi Esperesi Kerületben.
Meggyengült egészségi állapota miatt 2000-ben nyugalomba vonult, és az Egyházmegyei Papi Otthonban töltötte életének utolsó éveit. Nyugdíjas éveiben több paptestvér lelkipásztori munkáját buzgó papi lelkülettel támogatta. Lelki végrendelete tudatosan vállalt papi hivatásról, elkötelezett lelkipásztori életről, és annak keresztjeit Jézus lelkületével elfogadó lelkületről tesz tanúságot.
Győri Egyházmegye/Magyar Kurír