Elhunyt Francois Xavier Nguyen Van Thuan vietnami bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke
Hazai – 2002. szeptember 18., szerda | 12:13
Vatikán: Francois Xavier Nguyen Van Thuan bíboros, aki több évet töltött vietnami kommunista börtönökben, hosszú szenvedés után hétfőn, szeptember 16-án este hunyt el, egy római klinikán, 74 éves korában. A főpásztor rákbetegségben szenvedett. „Egy köztünk élő szent halt meg” – nyilatkozta a Zenit hírügynökségnek közvetlen munkatársa, Giampaolo Crepaldi, a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára.
Thuan bíboros vértanúk családjából származott, már dédapját börtönbe zárták a XVII-XVIII. századi keresztényüldözés során. 1885-ben pedig egész anyai rokonsága a hit elleni gyűlöletből a rájuk gyújtott templomban veszett. Nem véletlen, hogy az üldöztetések ellenére hűséges, buzgó és tanúságtevő családban meghallotta Isten hívő szavát. 1953-ban szentelték pappá. Tanulmányait Rómában egészítette ki, ahol 1959-ben kánonjogi doktorátust szerzett. VI. Pál pápa 1975-ben Dél-Vietnam fővárosa, Saigon segédpüspökévé nevezte ki.
Néhány hónappal később Saigon kommunista uralom alá került, a püspököt pedig azonnal bebörtönözték, bírósági eljárás és ítélethozatal nélkül. Láncra verve hurcolták átnevelő táborokba, amelyekben összesen 13 évet töltött, 9 évet teljes magányban. A rabélet nem törte meg, a remény soha nem hunyt ki szívéből, sőt fogságának időszakát szeretettel töltötte meg, amint a keresztény közösséghez írt üzenetei tanúsítják. A papírt, amelyre gondolatait, buzdításait feljegyezte, egy 7 éves gyermek vitte titokban a börtönbe és aztán ezeket testvérei és hívei lemásolták és terjesztették. Így született meg például a később könyv alakban is megjelent és 12 nyelvre lefordított „Reménység útja” című írásgyűjteménye. Szelíd és szerető magatartása oly nagy benyomást gyakorolt őreire, hogy nem egy közülük tanítványává vált. Számos megható epizód maradt rabságának éveiből. Egy napon drótot kért az egyik őrtől, aki teljesítette is a kívánságot, sőt közösen keresztet formáltak a drótból. Ez volt püspöki keresztje, melyet élete végéig hordott nyakában a szelíd és bátor vietnami főpásztor.
1988. november 21-én, Mária templomi bemutatásának ünnepén szabadult a kommunista fogságból. Ezen a napon autóba ültették és gépkocsin a belügyminiszterhez vitték, aki megkérdezte tőle, hogy van-e valami kívánsága? Van Thuan püspök ezt válaszolta: „Szeretnék szabad lenni. Épp eleget voltam már börtönben, három pápaság: VI. Pál, I. János Pál és II. János Pál pápasága és négy szovjet kommunista főtitkár: Brezsnyev, Andropov, Csernyenko és Gorbacsov idején.”
Szabadulása után 1992-ben Genfben a Migrációs Katolikus Nemzetközi Bizottság tagja lett, 1994-ben az akkor már Ho Si Minh-város koadjutor érsekévé és a Iustitia et Pax Pápai Bizottság alelnökévé nevezte ki a pápa. A Tanács elnöki tisztét 1998-ban vette át. II. János Pál pápa 2001. február 21-én bíborossá kreálta. 2000 nagyböjtjében a pápa kérésére ő tartotta a Vatikánban a lelkigyakorlatos elmélkedéseket. „A remény tanúja” címmel könyv alakban megjelent elmélkedéseit hat különböző nyelvre fordították le. VR/MK