Elhunyt a második legidősebb magyar ferences

A ferences szerzetesnek 1950-ben egy ávós azt tanácsolta, hogy mostantól inkább az orosz szótárt tanulmányozza, ne a Bibliát. Ez Salgótarjánban történt, mikor az acélgyári Munkás Szent József-templomból és a mellette lévő ferences rendházból eltávolították a szerzeteseket, köztük Atanáz atyát. Erre a napra így emlékezett: „Nem tudtuk, mi lesz velünk. Egyesek szerint a Szovjetunióba akartak vinni. 1950. augusztus elsején éjjel fél egykor leponyvázott teherautóval megjelentek az ávósok géppisztolyokkal felfegyverezve. Az épületet körülvették, hogy senki ne zavarja őket. Az egyik ávós bejött és bejelentette, hogy itt kell hagynunk a zárdát. Megnézte a csomagomat, felturkálta, hogy nincs-e benne pisztoly vagy aranykehely. Nem volt, de talált benne egy Szentírást. »Inkább egy orosz szótárt vinne magával, annak nagyobb hasznát venné« – mondta.”

1955-ben került Kótajba, aminek filiája Nyírszőlős. Két hónap szolgálat után a plébános közölte vele, hogy nem tudja fizetni, mert nincs pénz, Nyírszőlősről ugyanis nem folyik be az egyházi adó. Erre Atanáz magára vállalta a helyi hittanórákat és szentmiséket, látogatta a családokat, és gyűjtötte az egyházi adót. Pár hónap alatt rendeződött a helyzet, befolyt annyi pénz, hogy a plébános és a káplán is hozzájutott a fizetéséhez. Adószedés közben értesült róla, hogy a szőlősiek templomot szeretnének, mivel többen vannak, mint a görög katolikusok, még sincs saját templomuk. Kihirdette, hogy a januári házszentelésekért kapott összeget a templom építéséhez szükséges terméskő vételére fordítja. Atanáz atya arra is visszaemlékezett, hogy két asszony járta a környező falvakat, kukoricát gyűjtöttek a néptől az új templom javára. Össze is gyűjtöttek 36 ezer forintot, amit átadtak az építkezésre. Velük történt, hogy amikor húzták a kukoricával már jól megrakott kocsit, a párttag tanácselnök megszólította őket. „A templom építésére gyűjtünk” – mondták. Mire a tanácselnök: „Akkor én is tolom az egyház szekerét” – és segített a két asszonynak. A templom 1960-ra készült el.

Atanáz atya nem fogadta meg az ávós tanácsát. Megmaradt a Bibliánál. Élete végéig hű maradt szerzetesi fogadalmához, pedig nem volt könnyű élete. Miskolcon született, 1915-ben. Jászberényben és Gyöngyösön végezte teológiai tanulmányait, 1941-ben tett örökfogadalmat, 1943-ban szentelték pappá. Mohácson, Salgótarjánban, Gyöngyösön, Gyöngyösorosziban, Kunszentmártonban, Nagyivánban, Kótajon, Nyírszőlősön, Ózdon, Balkányban szolgált káplánkánt vagy kisegítő lelkészként. 1967-ben kapott először plébánosi kinevezést Kálmánházára. További plébánosi helyei: Tiszabercel, Sajógalgóc, Perkupa, Karancslapújtő, Cered, Bárna, Nyírszőlős.

1991-ben tért vissza ferences rendi keretbe, azóta Gyöngyösön majd Esztergomban volt lelkipásztor.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

(tzs)