
Az újságírónő a '70-es években vált ismertté háborús tudósításaival: Vietnam, Libanon vagy éppen az első Öböl-háború. Életének utolsó éveiben szinte kizárólag az iszlám és a radikális muzulmánokhoz köthető terrorizmus témájával foglalkozott. A nyugati világnak azt vetette a szemére, hogy túlságosan engedékeny. Júniusban bíróság előtt állt az iszlám vallás megsértése miatt.
Nagy feltűnést keltett „A harag és a büszkeség” című 2001-es könyvével, de 2004-ben megjelent nagyobb munkájával is, amelynek címe: „Az értelem ereje”. Mindkét könyv milliószámra fogyott Olaszországban. Ebben a szerző többek között arra figyelmeztet, hogy az iszlám világ megszállja Európát.
II. János Pál pápának Fallaci többek között azt vetette a szemére „A harag és a büszkeség” című könyvében, hogy olyan emberekkel tart kapcsolatot, akik „ezerszer rosszabbak, mint Sztálin”, és „olyanokkal kacérkodik, akik a Vatikán helyére mecseteket építenének”.
Mint arról beszámoltunk, 2005 augusztusában XVI. Benedek Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadta Fallacit.
KNA/Magyar Kurír