
A második világháborúban, a Szatmári Római Katolikus Püspökség papi szemináriumának pincéjében is kialakítottak óvóhelyet. Riadó esetén oda menekültek a püspökség és a környék lakói. Így történt 1944. szeptember 16-án is. Korlát Ferenc szemináriumi lelki igazgató felülvizsgálta a felszereléseket, a vizet, a csákányokat. Kinn hulltak a Sztálin-gyertyák.
Úgy emlékszem, hogy elmondtuk az első tizedet, amikor robbanás történt. Tőlem balra lángot láttam felcsapni, és láttam egy pillanatra a pince falát megrepedni – emlékezett Tircsi István az Erdélyi Napló 2004. szeptember 14-i számában. A légnyomás Tircsi Istvánt felkapta, és arccal a pince megrepedt sarka felé vágta. Bár elborította a törmelék, a repedéseken át levegőhöz jutott. Az óvóhelyen tartózkodó többi ember mind meghalt. Tircsi Istvánt egy katona és egy jezsuita atya, páter Bátay mentette ki, azután elvesztette eszméletét, csak a kórházban tért magához.
A bombázás 110 percig tartott, és a püspöki palotát három telitalálat érte. Az épület ezen része ennek következtében összeomlott, s az óvóhelyen 21 személy lelte halálát. Csak Tircsi István maradt életben.
Temetése november 19-én, Fehérgyarmaton lesz, ahol a plébániatemplomban tizenegykor mutatják be érte az engesztelő szentmisét. Ezt követően a kölcsei temetőben helyezik örök nyugalomra.
Magyar Kurír