Elhunyt a tajvaniak magyar franciatanára

A veszprémi vendégprofesszor, akit a missziók iránt érdeklődő magyarok több dokumentumfilmből is ismerhetnek, 1931. április 16-án született a Vas megyei Bejcgyertyánoson. A polgári iskola után Budatéténybe ment kisszeminaristának, ahol a budafoki premontrei gimnázium magántanulója volt. 1948-ban Kőszegre került mint novícius. A noviciátus második évében az akkor már „munkanélküli” kőszegi bencés atyák tanították a verbita növendékeket, majd az előrehozott fogadalomtétel és a szerzetesrendek feloszlatása után Pannonhalmán folytatta tanulmányait. Végül katonaként Kiskunmajsán érettségizett. Két évig tanult filozófiát az egri szemináriumban, majd 1956-ban elhagyta az országot, és Mödlingben a Szent Gabriel Missziósházban folytatta teológiai tanulmányait, ahol 1960-ban szentelték pappá.

Párizsban, a Sorbonne-on francia nyelvet és irodalmat tanult, majd – jó nyelvérzékére való tekintettel – Tajvanba kapott missziós kinevezést. 1964-től a tajvani Hszincsuangban a jezsuiták nyelviskolájában kínai nyelvet és kultúrtörténetet tanult. 1965-ben megalapította a Fu-Jen Egyetem francia tanszékét. 1967-ben az Egyesült Államokban, a washingtoni Georgetown Egyetemen angol és francia nyelvészettel foglalkozott. 1969-ben szakvizsgázott, majd 1975-ben doktorált. Ekkor nevezték ki véglegesen a tajpeji Fu-Jen Katolikus Egyetem tanszékvezető tanárává.

Évtizedeken keresztül egy magyar ember tanította franciára a kínaiakat. Zsoldos Imre azon kevesek közé tartozott, akik számára egy nyelv soha nem akadályt jelentett, hanem olyan kincset, amit meg lehet szerezni. Nem sokan tudták, hány nyelvet is beszél – talán húszat. Érzelmeit, érzéseit versekbe öntötte, melyek közül több megjelent irodalmi folyóiratokban.

Magyar Kurír