Elindult az ökumenikus zarándoklat Nagyszeben felé

Az 1989-es basileiai első, majd az 1997-es grazi második ökumenikus nagygyűlést követő nagyszebeni témája: „Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. Reménység Európa megújulására és egységére”

A január 24-i délelőtti sajtótájékoztatón a szervezők – az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Egyházak Európai Tanácsa (KEK) – elmondták: a találkozón 44 európai országból 150 küldött vesz részt, akik közel 40 egyházat, 34 püspöki konferenciát és 50, az ökumenikus párbeszéd terén tevékeny szövetséget, szervezetet, mozgalmat és egyesületet képviselnek.

„Azért vagyunk Rómában – nyilatkozta Aldo Giordano, a CCEE főtitkára a sajtótájékoztatón –, hogy együtt újra felfedezzük a kezdetek kereszténységét, amelyről Péter és Pál apostolok, s a vértanúk tettek tanúságot.”

A római találkozó során a küldöttek kétszer találkoznak XVI. Benedek pápával: először január 25-én, szerdán, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, a keresztények egységéért imahetet lezáró közös vesperáson, majd csütörtök délben, amikor a pápa magánkihallgatáson fogadja őket.

A két korábbi nagygyűléssel szemben a nagyszebeni folyamatként épül fel: Rómából indul, hogy Wittembergen keresztül elérkezzen Nagyszebenbe, első alkalommal egy ortodox többségű ország városába.

„A nagygyűlésekkel szemben előnyben részesítettük az egyházak közös zarándokútját Európán keresztül, hogy minél több embert bevonjunk e folyamatba” – magyarázta Giordano.

„Időre van szükség ahhoz, hogy bepillantást nyerjünk a másik imádkozás- és gondolkodásmódjába. Célunk nem az, hogy új dokumentumot fogalmazzunk meg, hanem hogy részt vegyünk a másik lelki életében, s ehhez a részvételhez idő kell. Ezért ami ma kezdődik: zarándoklat” – tette hozzá Amédée Grab, a CCEE elnöke.

„Hívunk minden Európában élő keresztényt” – mondta az anglikán Colin Williams, a KEK főtitkára –, hogy szervezzenek találkozókat a nagyszebeni találkozó témájának elmélyítésére. Sokat már tervbe vettek Skandináviában, Spanyolországban, Olaszországban. Azt reméljük, hogy ezeken a találkozókon keresztül erős üzenet fogalmazódik meg Európa és a világ felé arról, hogy Krisztus világossága meg tudja világtani korunk emberének életét.”

„Olyan Európában élünk, amely még keresi keresztény gyökereit, önazonosságát, s amely az erkölcsi és szellemi értékek tekintetében válságban van. Olyan Európában élünk, amelyben az egyházak megosztottak, amelyben hiányzik a remény. Olyan Európában, amelynek lelki terápiára van szüksége. Ennek az Európának akarnak választ adni az egyházak, hirdetve: Krisztus reményt adó világosság a betegeknek, a szegényeknek, az egységet keresőknek. Ez a kihívás áll Európa minden egyháza előtt!”

Jean-Arnold De Clermont, a KEK és a Francia Protestáns Szövetség elnöke a találkozó három súlypontját emelte ki: választ kívánnak keresni a szekularizáció kihívására, az ekkleziológiai kérdések helyett a Biblia ismeretére és Isten igéjének gyakorlatra váltására helyezve a hangsúlyt. A második súlypont a 2001-ben Strassburgban elfogadott Ökumenikus Charta által sürgetett „teológiai és lelki elmélyülés, és a konkrét kötelezettségvállalás társadalmi szinten”. A harmadik súlypont pedig „a határok legyőzése. Túlzottan bezárkózunk nemzeti ökumenikus környezetünkbe” – mondta De Clermont. – „Ehelyett hálót kell létrehoznunk, s hívni Európa keresztényeit, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, s dolgozzanak együtt”.

SIR/Magyar Kurír