Elismerés a magyar egyház és nemzet iránt – Erdő Péter prímás, érsek nyilatkozata bíborosi kinevezéséről

Budapest: A katolikus egyházfő részéről megmutatkozó, a magyar egyház és a magyar nemzet iránti különös figyelem jelének nevezte bíborosi kinevezését Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek adott, szeptember 29-ei, hétfői nyilatkozatában. A főpásztor a tervek szerint mindenszentek napján tartja első bíborosi miséjét Esztergomban.
Erdő Péter közlése szerint a kinevezésekkel a pápaválasztó joggal rendelkező bíborosok száma 135-re emelkedett. „Nagyon kedves és elgondolkodtató volt, hogy a nevek felsorolása után a Szentatya azt mondta, hogy az újonnan kinevezett bíborosokat a Boldogságos Szűzanya különleges oltalmába ajánlja. Ez az idei évben, a Rózsafüzér évének a vége felé közeledve különösen is élményt jelentett a számomra” – mondta az érsek, prímás. Az új bíborosok a beiktatás után válnak jogosulttá arra, hogy részt vegyenek egy esetleges pápaválasztáson. A beiktatást követően tehát - mint jelezte – az év elejével nyugállományba vonult, de a 80. életévét még be nem töltött Paskai Lászlóval együtt mindkettőjüknek jogosultságuk lenne arra, hogy jelen legyenek a konklávén. Erdő Péter ugyanakkor hangsúlyozta: azért imádkozik, hogy a szentatya még sokáig erőben és egészségben vezethesse az Anyaszentegyházat. Az újonnan kinevezett bíboros kitért arra is: júniusban, az érseki pallium átvétele utáni pápai kihallgatáson különösen nagy örömöt jelentett számára, hogy a katolikus egyházfő szóban ismét megerősítette az esztergom-budapesti érsek prímási címét. „Tehát az Apostoli Szentszék evidenciában tartja Magyarországot, úgy tekinti, mint egy olyan országot és egyházmegyét, ahová bíborost szokás kinevezni” – mondta. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke az MTI kérdésére úgy nyilatkozott: számítani lehetett a kinevezésre, hiszen az esztergomi érseki szék történelmileg bíborosi hely. Az MKPK elnöke bizakodását fejezte ki, hogy Erdő Péter „annak az örökségnek a továbbépítője lesz, amelyet a magyar esztergomi érsekek és bíborosok a legrégibb időktől kezdve az ezeréves keresztény élet érdekében tettek”. MTI/MK