Elkezdődött az assisi vallásközi béketalálkozó (frissítve)

A résztvevőket nyolcfős delegáció fogadta Szent Ferenc városában, köztük az egyházmegye főpásztora, Domenico Sorrentino Assisi-Nocera érseke; az olasz kormány képviseletében Gianni Letta minisztertanácsi államtitkár-helyettes, az olasz nagykövet, továbbá Assisi polgármestere.

Az Angyalos Szűz Mária-bazilikában a ferences család miniszter generálisai fogadták a Szentatyát és a vallási képviselőket. A felszólalók sorában először Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa mondott beszédet.

Csak a párbeszéd hozhat hosszú távú megoldást a közöny és a belőle származó erőszak ellen – hangsúlyozta beszédében I. Bartolomeosz pátriárka. A közöny gyűlöletet, konfliktust és erőszakot szül, ami ellen csak úgy védekezhetünk, ha megnyílunk egymásnak és párbeszédet folytatunk. Tíz évvel a szeptember 11-i drámai események után ma, az arab tavasz idején folytatódik a feszültség a világban, mialatt aggodalommal figyeljük a közel-keleti keresztény közösségek növekvő kiszorítását a helyi társadalmakból. A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka kiemelte: a vallási vezetők felelőssége, hogy felemeljék szavukat a vallások háborús célra történő felhasználása ellen, mert csak a fegyveres konfliktusok határozott elítélésével válhatnak a béke és a kiengesztelődés eszközeivé.

A zarándoklat több, mint egy utazás – mondta David Rosen rabbi. Az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) vallásközi párbeszédért felelős nemzetközi igazgatója kifejtette: a zarándoklat a bibliai felfogás értelmében szó szerint és spirituálisan is felemelkedést jelent. Egyrészt, mert fizikális értelemben a zarándokok a júdeai hegyeken átkelve érkeztek meg Jeruzsálembe. Másrészt a zarándok tudatállapotát is jelzi, vagyis lelki felemelkedését, közelebb kerülését Istenhez. Sokak számára a mai világban a béke egy gyakorlati szükségszerűség, amelyet nem szabad alulértékelnünk. A hívő emberek a béke keresésében az isteni akarat kifejeződését látják és Isten képmását, amelyre minden ember teremtetett. E törekvés látható megjelenése volt az assisi találkozó 25 évvel ezelőtt, amiért hálát kell adnunk II. János Pálnak és utódának, hogy ezen az úton halad tovább. A Talmud szerint a béke nemcsak Isten neve, de a megváltás alapvető előfeltétele is – hangsúlyozta Rosen rabbi. Beszéde végén reményének adott hangot, hogy minden hívő és jóakaratú ember hozzájárul a béke megvalósításához, amely áldást és gyógyulást hoz az emberiség számára.

Az Iszlám Tanulmányok Nemzetközi Konferenciája főtitkára, Kyai Haji Hasyim Muzadi helyett a tádzsikisztáni főmufti, Mukaram Abdukadirov intézett beszédet a találkozó résztvevőihez. Minden ember Isten teremtménye, ezért a muzulmánok minden embert tisztelnek – hangsúlyozta. Az iszlám toleráns vallás, követői elismerik a többi vallást, mindegyiknek helyet biztosítanak. Minden embernek őszinte kapcsolatot kell ápolnia Istennel és önmagával egyaránt. Reméljük, mindenki tiszteletben tartja a muzulmánokat is – fogalmazott a tádzsikisztáni főmufti.

„Ne féljetek” – II. János Pál buzdítását idézte beszédében Assisiben Julia Kristeva ateista filozófusnő. A bolgár származású francia filozófus és pszichoanalitikus a gyanú korszakának leküzdésére szólította fel a vallásközi találkozó résztvevőit. II. János Pál pápa, aki az emberi jogok apostola volt, nem pusztán a hívekhez szólt – mondta Julia Kristeva. Arra is buzdít bennünket, hogy ne féljünk az európai kultúrától: építsük ki a kapcsolatot a keresztény humanizmus, valamint a reneszánsz és a felvilágosodás humanizmusa között, hogy megvilágítsuk a szabadság kockázatokkal járó útjait. A humanizmus állandóan megújuló folyamat. Az emlékezet nem jelent múltat: a Biblia, az evangéliumok, a Korán, a Védák könyve, a Tao ma is jelen vannak közöttünk. A homo sapiens ma képes arra, hogy elpusztítsa a földet és önmagát a vallások, hitek, ideológiák nevében. Az assisi találkozó azonban arról tanúskodik, hogy a pusztítás hipotézise nem az egyetlen lehetőség. A gyanú korszaka ma már nem ad választ az egyre súlyosabban fenyegető válságokra, ezért szükség van a hívők és nemhívők közötti párbeszédre – mondta felszólalásában az ateista filozófusnő.

„Hitünk egyesítése által az emberiséget a béke és a harmónia útjára állíthatjuk” – hangzottak el egy koreai buddhista szerzetes szavai Assisiben. Ja-Seung, a koreai buddhizmus Jogye rendjének elnöke elmélkedésében a világ teremtményei között fennálló megfejthetetlen kapcsolatból indult ki, amely vallása egyik alapgondolata. Minden érző lény csodálatos és tiszteletreméltó, minden, ami élet drága kincs és méltó a szeretetre. A vallásban tehát nincs helye az erőszaknak vagy a terrorizmusnak. Ja-Seung az életet támogató testvériség jegyében a vallások és ideológiák nevében folytatott háborúk megszűnését kívánta. Emellett a békét éltető testvériségre hívta a jelenlévőket azért, hogy a harmónia és a kölcsönös tisztelet jellemezze az együtt élő népeket függetlenül vallásuktól, fajuktól és kultúrájuktól. Meg kell valósítani a testvériséget a másokkal való osztozás megvalósulása érdekében is, hogy mindazok, akik szenvednek a szegénység, éhezés és igazságtalanság miatt, segítségben részesüljenek. Utolsóként a cselevés mellett kiálló testvériség létrejöttét hangsúlyozta, hogy mindenki megtapasztalhassa az igazságot, amely egy tiszta és egy illatos virághoz hasonlítható világot eredményezhet.

„Az igazság egy” – hangzott el a hindu vallás képviselőjének elmélkedésében. Acharya Shri Shrivatsa Goswami az indiai Vrindavan-ból érkezett. Beszédében a hinduizmust a zarándoklathoz hasonlította, amely az igazság felé halad, a haláltól az élet irányába tart. Létezik egy külső és egy belső zarándoklat. A világban a társadalmi, gazdasági ökológiai szisztéma megerősítéséért tevékenykedünk, az élelem és az erőforrások igazságos elosztását szeretnénk megteremteni. Ezt azonban nem lehetne megvalósítani az emberiséget mozgató értékek és princípiumok közötti belső utazás nélkül. Az igazság és a béke ezen értékek csúcsán helyezkedik el. A béke sosem érhető el az erőszak eszközeivel. A világ nagy zarándokai, Krisnától Martin Luther King-ig, mindannyian hangoztatták, hogy nincs út a békéhez, ugyanis maga a béke az út. A békére irányuló közös célunk az igazságnak elkötelezett tevékenységünk által valósulhat meg – magyarázta a hindu szerzetes. Visszaemlékezett a 25 évvel ezelőtt, Boldog II. János Pál által összehívott imanapról és arról, hogy az elmúlt évek során megtettük-e azt, amit kell az előrehaladás útján. A párbeszédhez alázatosság, türelem, tisztelet kell, amely által képesek leszünk nemet mondani az erőszakra. Ehhez bátorság szükséges, amelyet az imán keresztül nyerhetünk el, mert feladatunk nem könnyű.

„Nem vagyunk idegenek egymás számára” – emelte ki beszédében Rowan Williams canterburyi anglikán érsek. Nem azért vagyunk itt, hogy megerősítsük a különböző hitek egy közös minimumot jelentő alapját, hanem, hogy vallási hagyományainknak megfelelően ráébresszük az emberiséget: mennyi bölcsesség van a világ számos balgasága elleni küzdelemben. Az anglikán főpásztor ezek közül kiemelte a félelem és a gyanakvás elterjedését, a védekező ellenségességre épülő biztonság elképzelését, illetve a legszegényebbek háborúkban és betegségek miatti hatalmas arányú elhalálozásának tolerálását vagy figyelmen kívül hagyását. Mindennek a gyökere az, hogy nem ismerjük el az idegent mint ugyanolyan természettel és méltósággal rendelkező személyt. A tartós béke ott kezdődik, amikor ezt belátjuk, és megértjük, hogy miért kell ugyanúgy szeretnünk felebarátunkat, mint önmagunkat. A különböző hitű emberek közös meggyőződése, hogy nem vagyunk idegenek egymás számára. Mielőbb meg kell tehát találni a módját, hogy ez a közös felismerés megtestesüljön igaz és tartós baráti kapcsolatokban. Azért vagyunk itt, hogy kijelentsük a világnak: az emberek nem idegenek egymás számára és hogy erre a felismerésre szükség van az Istenhez fűződő egyetemes kapcsolatunk miatt – mutatott rá Rowan Williams canterburyi anglikán érsek. 

Mint ismeretes: a keleti egyházak tizenhét delegációt küldtek a béketalálkozóra. A konstantinápolyi küldöttséget I. Bartolomeosz pátriárka vezeti. A nyugati egyházakat tizenhárom küldöttség képviseli, az anglikán közösséget Rowan Williams canterburyi érsek vezeti. Az evangélikus, református és metodista egyházak is magas szinten képviseltetik magukat. A pápa meghívásához csatlakoznak az izraeli főrabbinátus küldöttségei is. A nem keresztény és nem zsidó vallásokat összesen 176-an képviselik az assisi találkozón: 48 muzulmán, továbbá hindu, szikh, buddhista, sintoista résztvevők.

Az „Elmélkedés, párbeszéd és imanap a világ békéjéért és igazságosságáért” vallásközi béketalálkozón,  a különböző vallási vezetők felszólalásait követően XVI. Benedek pápa mond beszédet Assisi Angyalos Szűz Mária-bazilikájában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)

Képek: http://lavignadelsignore.blogspot.com