Elméleti hittől ne várjunk gyakorlati változást! – 2007. április 25.

Hazai – 2007. április 25., szerda | 0:07

Péter háromszor tagadta meg Jézust, majd amikor a feltámadása után megjelent neki, háromszoros hitvallást tett.

A hármas szám azt jelenti, hogy először teljesen megtagadta, majd utána teljesen megvallotta. Léte mélységéig, és nemcsak félig-meddig. A háromszoros hitvallásban Péter mindegyikünknek példát ad. Ezt felfoghatjuk úgy, hogy az első hitvallásunk egyfajta elméleti elfogadása Jézusnak, a második az, hogy már minőségileg magasabb az életünk a nemhívőkénél, de még egy súlyos próbatétel eltántorít, a harmadik viszont a szentek szintje, amikor egész életünket Jézusnak adjuk.

Ma az is az egyik bajunk, hogy egyszeres vagy kétszeres hitvallás birtokában elvárjuk a külvilágtól, hogy legalább olyan szinten éljen, mint mi, és panaszkodunk, vagy bezárkózunk, ha nem ezt tapasztaljuk. A nem hívőknek az egyharmados vagy kétharmados keresztények nem vonzóak, csak azok, akik életüket teljesen arra teszik, akit hisznek.

Ha ide eljutunk, akkor meg már nem is kell várnunk a külvilág változását, mert úgyis meg fog változni. Vigyáznunk kell, mert ha nem hisszük, hogy a világ már nem javítható meg, akkor erősebbnek valljuk az ördögöt, mint Istent!

Sánta János