Mindhárom helyszínen két különböző irányba haladhattak az imádságos csoportok: Keszthelyről Vonyarcvashegyre és Balatonszentgyörgyre, Balatonfüredről Tihanyba és Paloznakra, Balatonalmádiból Balatonfűzfő és Paloznak irányába. A balatonalmádi csoport a balatonfűzfői Jézus Szíve-templomnál találkozott a Balatonkeneséről érkezett zarándokokkal; az imacsoportokhoz útközben is sokan csatlakoztak.
A zarándoklat célja a kérés és a hálaadás: fohász a Magyarok Nagyasszonyához hazánk felemelkedéséért, hálaadás az elmúlt esztendő kegyelmeiért egyéni és közösségi életünkben. Az élő rózsafüzér egyúttal mindig megerősítése is annak a Szent István-i szándéknak, amellyel első királyunk Magyarországot Mária oltalmába és rajta keresztül Isten gondoskodásába ajánlotta. Az idei zarándoklat mottóját egy ifjúsági ének sorai adták: „Elindulunk égő szívvel, és minden léptünk imádság…”
Az egyes csoportok a helyi plébános áldásával indultak útnak; a templomoknál, kegyhelyeken, kereszteknél megálltak, s imát mondtak a helységért és lakóiért is. Balatonfűzfőn Bódi Magdiért, a vértanú munkáslányért, mielőbbi boldoggáavatásáért is imádkoztak. Mindhárom helyszínen szentmiseáldozattal zárult a rózsafüzér-zarándoklat.
Balatonalmádi Szent Imre-templomában Márfi Gyula érsek mutatta be a szentáldozatot Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Szentbeszédében hangsúlyozta: fontos, hogy néha kilépjünk a templomból, és megmutassuk hitünket a világnak. Negyven éven keresztül arról panaszkodtunk, hogy egyházunk, kereszténységünk elvilágiasodott. Ez ellen nem úgy kell védekezni, hogy bezárkózunk az oltár és
a sekrestye falai közé, hanem úgy, hogy kivisszük a Szentet a világba, és hitünkkel szakralizáljuk a profán világot. Az élő rózsafüzér-zarándoklat résztvevői erre adnak példát; imádságaikkal, énekes fohászaikkal megszentelik a természetet, és mobil templomokként jelet állítanak a világ elé.
A rózsafüzér összefoglalja legfontosabb hitigazságainkat – mondta a főpásztor. Titkai hitünk középpontjába visznek bennünket; az elimádkozott tizedek megállítanak a hétköznapok rohanásában; elcsendesítenek, magunkba szállásra serkentenek, figyelmünket a világban hullámzó információáradattal szemben az élet leglényegesebb kérdéseire irányítják, az Úr Jézus életének központi eseményeit idézve meg. Legfontosabb imádságaink (Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség) szerepelnek a rózsafüzérben, s a legfontosabb erényekre – hit, remény, szeretet – irányítják figyelmünket. Ezért fontos, hogy a szentolvasót sohase teherként, kötelességként mondjuk, hanem örömmel, amely erőt ad, feltölti lelkünket kegyelemmel, és segítséget nyújt munkánkhoz, életünk gondjainak elviseléséhez.
Toldi Éva/Magyar Kurír