Előzetes a szentatya 101. apostoli látogatásáról

Banja Luka: Június 22-én, vasárnap II. János Pál pápa Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városába, Banja Lukába utazik. Látogatása mindössze tíz óra hosszat tart. A szerb-horvát-muzulmán lakosságból álló ország az 1992-96. között vívott háborúnak véget vető dayton-i egyezmény után jött létre jelenlegi állapotában. A szentatya másodszor látogat el ide, első útja során 1997. áprilisában a háború által meggyötört fővárost, Szarajevót kereste fel.
A régió lakossága többségében ortodox. Ez a tény lehetőséget ad a pápának arra, hogy Románia, Bulgária és Görögország után találkozzék az ortodox világgal, bár Belgrádból olyan hírek érkeznek, hogy Pavle pátriárka nem lesz jelen Ivan Merz boldoggá avatási miséjén, amelyet a pápa a petricsevacsi ferences kolostornál mutat be. A pápai utak jelenlegi szervezője, Renato Boccardo szavai szerint a szentatya elsősorban a 460 ezer lélekből álló és az összlakosság 11 százalékát alkotó boszniai katolikus közösség kedvéért utazik az országba. Rövid látogatása során boldoggá avatja a város szülöttét, a horvát ifjúság apostolaként tisztelt Ivan Merz laikus teológust. Ivan Merz 1896-ban született, Párizsban végzett bölcsészeti tanulmányokat és 1922-től a zágrábi gimnázium tanáraként a horvát fiatalok buzgó nevelője volt. 32 éves korában, 1928-ban hunyt el.
A pápalátogatás során különös figyelmet fordítanak majd a biztonsági intézkedésekre. Dragan Cavics elnök közölte, hogy a pápa személyes biztonsága érdekében minden erőt latba vetnek. Az elnök egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy személyes és kollektív sérelmek ürügyén ne próbáljanak zavargásokat okozni, és a legkisebb rendbontás ellen is nagy szigorral lépnek fel. „Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy Bosznia helyzete összetett és az esemény kapcsán mennyire vegyesek az érzelmek, ám ennek ellenére a lehető legjobb fogadásban szeretnénk részesíteni a pápát” – mondta a boszniai elnök.
Ismeretes, hogy az említett háború során Banja Luka kegyetlen etnikai tisztogatások színhelye volt, horvát és muzulmán lakosok tízezreit űztek el szerbek a városból és a környékbeli falvakból. VR/MK