
A szertartásra a tervek szerint a bazilikában került volna sor, de mivel rengetegen jelezték, hogy szeretnék leróni tiszteletüket Kondor atya koporsója előtt, végül az új Szentháromság-templomban búcsúztatták a fatimai pásztorgyermekek szenttéavatási perének posztulátorát. A szentmisén a leiria-fatimai püspökkel koncelebrált a lamegói püspök, több egyházmegye nyugalmazott püspöke, valamint több mint 150 pap. Nagy számban képviseltette magát a verbita rend, amelynek Kondor Lajos is tagja volt. A szertartáson több mint háromezer hívő vett részt.
Szentbeszédében António Marto úgy fogalmazott: Kondor atya, akit akkor küldött rendje Fatimába, amikor Magyarországon szovjet megszállás volt, mindenkinél jobban meg tudta érteni a fatimai üzenet felhívásait, s ez arra az elhatározásra vezette őt, hogy az üzenetet az egész világon terjessze. Kondor atya mély szeretettel kötődött a pásztorgyermekekhez, szívén viselte boldoggáavatásukat, terjesztette lelkiségüket, s Szűz Mária Szeplőtelen Szívét is mélységesen tisztelte. Mindezekért Kondor Lajos kitörölhetetlen része marad Fatima történetének.
Mindvégig kifejezte Egyház iránti szeretetét. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai által számos egyházmegye, plébánia, szeminárium, kolostor és szociális otthon segítségére tudott lenni. A portugáliai egyház hálás Kondor atyának és nem felejti el őt – fogalmazott António Marto püspök beszédében.
António püspök felidézte egy személyes találkozását Kondor atyával. „Amikor betegsége végső szakaszában felkerestem, bizalmasan elárulta nekem: 'Úgy akarom megélni a szenvedést, hogy felajánlom engesztelésül, ahogy a pásztorgyermekek is tették'. Később megkérdezte tőlem: 'Mit tehetek még az egyházmegyéért, ebben az állapotban?' Azt válaszoltam neki: 'Ajánlja fel szenvedését a papi hivatásokért, amelyre az egyházmegyének olyan nagy szüksége van'. 'Igen, igen' – válaszolta tisztán, s látszott, hogy nagy békét érez".
Magyar Kurír
Kép: Luís de Oliveira