Elvándorlók Ázsiában – pozitív kihívás az egyház számára

Róma: Az emigráció Ázsiában a hithirdetés új színterévé vált, ugyanis az elvándorlók nemcsak a szegénység elleni küzdőszellemet viszik magukkal, hanem azt a vágyat is, hogy megosszák másokkal kultúrájukat és hitüket. Ezért az elvándorlás ma új missziós-hullámot is jelent és a plébániáknak ún. második otthonná kell alakulniuk az elvándorlók számára, ahol a befogadás és a nyitottság szellemében lelnek otthonra, bármilyen valláshoz tartozzanak is – nyilatkozott az AsiaNews hírügynökségnek Stephen Fumio Hamao bíboros, az Elvándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának elnöke.
A bíboros véleménye szerint a globalizáció furcsa, ellentmondásos helyzetet idézett elő; míg az országhatárokat átlépő tőkeáramlás remekül működik, addig a személyek szabad mozgása nem valósul meg. A gazdagok úgy vértezik föl magukat a szegények ellen, hogy különböző akadályokat gördítenek helyváltoztatásuk útjába: vízumok, engedélyek formájában. Kulturális szinten pedig az elvándorlókat tekintik a társadalmi válságok előidézőinek, illetve elsősorban a nemzeti önazonosság megóvása elleni fenyegetésnek. Európa után Ázsiában a legmagasabb az elvándorlók száma, több mint 48 millió embert érint. A kivándorlás általában negatívan hat az elhagyott anyaország gazdaságára, de ez alól is van kivétel – mondta Hamao bíboros. A Fülöp-szigetekről elvándorolt lakosság a külföldön megkeresett pénzt hazaküldi, így közvetve ösztönzően hat az ország gazdasági fellendülésére.
Ami az ázsiai helyi egyház új kihívásait illeti, a japán bíboros az elvándorlók méltóságának védelmét és előmozdítását jelölte meg, amely konkrétan azt jelenti, hogy igyekeznek megoldani a hiányzó lakóhelyek, az élelmiszerellátás problémáját, az illegalitás jelenségét, továbbá segítenek a szükséges iratok beszerzésében, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolásának megakadályozásában. Hamao bíboros emlékeztetett rá: pasztorációs szinten II. János Pál pápa 1999-es és 2002-es, az Elvándorlók Világnapja alkalmából írt üzenetét tekintik mérvadónak, amelyben a szentatya arra szólította föl valamennyi plébániát – így az ázsiaiakat is –, hogy váljanak mindenki számára második otthonná, nemcsak a katolikusok, hanem mindenféle vallású elvándorlók számára. Ez ma a keresztény közösség küldetése az elvándorlók felé – összegezte gondolatait az Elvándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: jó példával jár előttünk a Fülöp-szigeteki helyi egyház, amely fölismerte, hogy a hithirdetésben nem pusztán magára számíthat, hanem azokra a keresztény, elvándorló Fülöp-szigeteki nőkre is, akik buddhista barátnőiknek beszélnek Jézus Krisztusról. E tanúságtételeknek köszönhetően sok tajvani nő tér meg.
A keresztények feladatáról szólva Hamao bíboros az egység és a közösség formálását emelte ki. Leszögezte: személyes meggyőződése, hogy a keresztény elvándorlók igazi prófétákká válva közösség-és szolidaritásformáló hatást gyakorolnak környezetükre. „Japánban kb. félmillió a keresztény bevándorló és azt látom, hogy sok katolikus nő japán férfihoz megy feleségül, s életpéldájuk hatására a férfiak áttérnek a keresztény hitre”– fejezte be az AsiaNews hírügynökségnek adott nyilatkozatát Stephen Fumio Hamao bíboros. VR/MK