
Mint arról már hírt adtunk, a Moszkvai Patriarkátus Vallásközi Tanácsa július 3. és 5. között szervezte meg a vallási vezetők csúcstalálkozóját Moszkvában, amelyen a muzulmán, zsidó, buddhista, hindu vallási vezetők mellett a Vatikán és a genfi székhelyű Egyházak Ökumenikus Világtanácsa is képviseltette magát.
Paul Poupard bíboros felszólalásában köszönetét fejezte ki II. Alekszij pátriárkának a kezdeményezésért, megállapította: a világ nagy vallásainak képviselői a politikai vezetők és a világ állampolgárai számára ismételten leszögezik, hogy a vallások pótolhatatlan szerepet töltenek be az igazságosabb társadalmak építésében.
A globalizáció növekvő jelensége világszerte új kihívások elé állítja korunk embereit, de az alapvető célkitűzés továbbra is az, hogy emberhez méltó társadalmat építsünk. Az egyetemes emberi értékek között az első az ember méltóságának tiszteletben tartása, mivel minden ember Isten teremtménye. A vallásszabadságot egyetlen hatóság sem tagadhatja meg, éppen ellenkezőleg, mindenütt és mindig tiszteletben kell tartani és elő kell segíteni békés gyakorlását – hangsúlyozta a bíboros. A vallási vezetőket rendkívül aggasztják azok a politikai rendszerek, amelyek kizárólag a gazdasági hatalomra összpontosítanak az igazságosság és a szolidaritás kárára. Az értékek válsága a világ lakosságának számos rétegét érinti, különösen a fiatalokat.
Világszerte olyan életformákat állítanak példaképül, amelyeket megfosztottak az emberi értékektől, ez pedig az egyes társadalmakban elősegíti az önazonosság elveszítését. Az anyagi javak egyenlőtlen elosztása miatt nő az igazságtalanság érzése, amely különféle erőszakos cselekedetekben fejeződhet ki – mondta Poupard bíboros, majd idézte Isten szolgája II. János Pál pápa szavait: „A gyűlölet, a fanatizmus és a terrorizmus meggyalázza Isten nevét és eltorzítja az ember valódi arculatát.”
A bíboros ezután azokra a tudományos és technológiai felfedezésekre utalt, amelyeket nem emberhez méltó módon használnak fel. Számos országban tapasztalható a demográfiai öngyilkosság jelensége, mivel nem veszik figyelembe az élet szent voltát. A törvényhozásban olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek súlyos egyenlőtlenségeket okozva, felbomlasztják a családot, a társadalom alapsejtjét.
A kereszténység az európai földrész számára a népek és kultúrák közötti egység alapvető tényezője volt – emlékeztett Poupard bíboros –, kétezer éve továbbra is előmozdítja az emberről, jogairól és kötelességeiről szóló teljes világnézetet. A katolikus egyház határozottan elkötelezte magát a kultúrákkal és vallásokkal való párbeszédben, tudatában van annak, hogy a vallások pótolhatatlan szerepet töltenek be a társadalmak humanizálásában. A vallások évezredek óta jelentős mértékben hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez, kulturális örökségének megóvásához.
„A Szentszék tiszteletben kívánja tartani az államok helyesen értelmezett laicitásának modern igényét, de leszögezi a vallások készségét és képességét arra, hogy hozzájáruljanak az emberi közösség építéséhez, mindenekelőtt a társadalmi egység megteremtésében, abban, hogy értelmet adjanak az életnek és a történelemnek” – hangsúlyozta Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.
Ahogy arról hírt adtunk a csúcstalálkozón a katolikus delegáció tagjaiként olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke, Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, Roger Etchegaray bíboros, Godfried Danneels brüsszeli érsek, Theodore MacCarick, Washington nyugalmazott érseke, Diarmuid Martin dublini érsek és Vincenzo Paglia püspök, az Olasz Püspöki Konferencia ökumenéért felelős püspöki bizottságának elnöke.
VR/Magyar Kurír
Kép: studyrussian.com