Emlékezetből jövőt kovácsolni!

1943-ban szörnyűséges napok sorozata indult el azon a 200 kilométeren, ahol a magyar királyi 2. hadtest posztolt – emlékezett Bíró püspök –, százhúszezer magyar vesztette akkor életét. Méltatlan, hogy ennyire feledjük nemzetünk tragédiáinak napjait.

„A Don-kanyar nekünk, magyaroknak nemcsak veszteségről szól, hanem győzelemről is. Győzelmes helytállásról, győzelmes kitartásról, emberekről, akik helytálltak, emberekről, akik hűségesek voltak a küldetéshez. Akik áldozatok, de hős áldozatok. Rájuk emlékezünk. Értük imádkozunk a mai napon.” Nem feledhetjük el ezt a napot! Ébren kell tartani a magyar ember tudatában, emlékezni és az emlékezetből jövőt kovácsolni. S hogy mit üzen e tragikus nap a 21. század hajnalán élőknek?

„Üzeni, hogy ne feledkezz el arról: minden embernek egyenlő méltósága van! Minden ember a létében hordozza méltóságát. A doni üzenet ez: tiszteld az ember méltóságát! Tiszteld fogantatása pillanatától kezdve a természetes halálig.”

A doni tragédia az igazságosság szolgálatára hív minket, hogy küzdjünk minden erőszakkal szemben. „A szeretet meghaladja az igazságosságot, de föltételezi az igazságosságot” – idézte a tábori püspök Benedek pápát.

„A doni tragédia arra hív bennünket, hogy a kiengesztelődés szolgái legyünk – kicsiben. Mert mindig lehet újrakezdeni a kiengesztelődés által. Mindig van lehetőség a megbocsátásra. S ezt kicsiben kell kezdeni: tisztelni az ember méltóságát, gyakorolni az igazságosságot, a kiengesztelődést, a megbékélést. Az apró családok helytállása a nagy békének feltétele. Emlékezünk a jövő végett, a boldog jövő miatt!”

„Legyünk azon, hogy ez az emléknap mindig megmaradjon figyelmeztető jelként, a béke jeleként!” – zárta szentbeszédét Bíró László püspök.

Török Viktória/Magyar Kurír