Emléktábla az üldözött felbári magyarok tiszteletére

A szégyenletes Benes-dekrétumok következtében sok felbári magyar családnak is el kellett hagynia szülőföldjét, hogy a száműzetés keserű kenyerét kapja osztályrészül. Az emléktáblával, amelyet az I. és II. világháborús hősök emlékművéhez kapcsolódóan helyeztek el, a magyarságuk miatt elüldözött családok előtt kívánt tisztelegni a felbári egyházközség. Az emléktábla felirata: „A kitelepített és üldözött magyarok emlékére – Felbár 2005”.

Az ünnepi szentmise után az emlékező közösség a templom bejáratának közelében levő emlékműhöz vonult, ahol Wass Albert Üzenet haza című verse hangzott el. Az emléktáblát Csáky Pál, a pozsonyi kormány alelnöke leplezte le, majd Dr. Karaffa János, helybéli plébános áldotta meg. A plébános úr imáját az üldözöttekért ajánlotta fel, egyben felszólította a jelenlévőket, hogy ne engedjék a múltat elfeledni, hanem formálják a jövőt a múlt valódi értékeinek megőrzése révén. A plébános kiemelten szólt arról, hogy az Egyház feladata a kiengesztelődés, a megbocsátás hirdetése is.

Csáky Pál beszédében hangsúlyozta: Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta egész nemzetünket, csak ezért maradhattunk meg a történelem viharai közepette. Jövőnk is csak akkor lehet, ha kitartunk őseink által reánk hagyott drága örökségünk mellett – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes, és köszönetet mondott a helybélieknek, hogy nem hagyták a feledés homályába veszni az elüldözött és kitelepített felbári magyar családok emlékét. Az ünnepi megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget.

Pázmáneum Információs Központ–Karaffa Attila/MK