Köszöntő szavak november 19-én, a Szent Erzsébet rózsája-díj átadásakor
Főtisztelendő Püspök- és Paptestvérek!
Igen Tisztelt, Kedves Dalma Asszony!
Hölgyeim és Uraim!
Szent Erzsébet ünnepén minden évben a segítő szeretet csodáját ünnepeljük.
Ezekben a napokban zajlott a Magyar Tudományos Akadémián a World Science Forum, a már több ízben hazánkban megrendezett tudományos világtalálkozó. Ennek résztvevői közül volt alkalmam beszélni néhány kiváló kutatóval, köztük a Pápai Tudományos Akadémia Nobel Díjas elnökével, Arden professzorral. Lenyűgözött az a távlat, amely az ő kutatásaikban megjelenik. Szó került arról, hogy a génmutációk nem csupán rendkívüli, véletlenszerű események, esetleg külső katasztrófák következményei, hanem az élő anyagnak egy általános tulajdonságából, képességéből fakadnak. Az élet képes a környezet hatásaira gazdag kísérletezéssel reagálni. Sokan fedezik fel ebben a biológiai fejlődés hajtóerejét. A hívő ember szemével nézve a jelenséget, eltölt bennünket a csodálat a Teremtő bölcsessége iránt, és új értelmet kap számunkra hitünk régi tanítása: Isten nemcsak megalkotta, de fenntartja és kormányozza is a világot.
Ha már a biológiai élet egyszerű formái is rendelkeznek ilyen képességgel, más szinten a tudatos emberi cselekvés és a társadalom szintjén valami hasonlót kell megállapítanunk. Sokszor nem is mérjük fel, hogy milyen képességek szunnyadnak a lelkünkben, és hogy az emberi lélek, a szellem milyen váratlan, milyen találékony erővel tudja átalakítani körülöttünk a világot. Nehéz helyzetekben, anyagi szükség, szegénység, társadalmi, kulturális bajok idején váratlanul szabadulnak fel az ember belső energiái. Sokféle irányban működhetnek ezek az erők. Az önző emberből előtörhet a vérszomjas brutalitás és kegyetlenség. A jószívű ember a szeretet hősies tetteire képes. Ha Isten már az anyagvilágot is szerető Alkotóként kíséri, mennyivel inkább velünk járja a történelem útját, mennyivel inkább velünk van szívünk mélységeiben! A segítő szeretet olyan csodálatos tettekre képes, melyek mindenkinek a figyelmét felhívják. A keresztény szeretet hősei, a nagy szentek még a haláluk után is segíteni képesek. Szent Erzsébet csodái nem csupán a kor felfogását tükrözik, hanem – és miért ne! – kifejezik az isteni kegyelem által átjárt emberi lélek nagyságát, az embereken keresztül különösen is működő isteni szeretet erejét.
Ne ijedjünk meg hát a körülményektől és a saját gyengeségünktől! Ne veszítsük el kedvünket, ha szegényes eszközeinket hasonlítjuk a teendők nagyságához, hanem tekintsünk hívő bizalommal előre, tegyünk úgy, mint azok, akik a Szent Erzsébet Rózsája Kitüntetést kiérdemlik, akiknek az életében a gyengeségben mutatkozik meg Isten ereje! Ilyen értelemben gratulálunk szeretettel a Szent Erzsébet Rózsája Díj új kitüntetettjének, kívánjuk személyére és munkájára Isten áldását!