Erdő Péter bíboros prímás előadása a Pápai Német-Magyar Kollégiumban

Róma: Római hivatalos programjának első estéjén, március 8-án hétfőn, Erdő Péter bíboros felkereste a Loyolai Ignác által alapított Pápai Német-Magyar Kollégiumot, s az elöljárók és növendékek közösségének német nyelvű előadást tartott „Ungarn an der Schwelle der Europäischen Union” – „Magyarország az Európai Unió küszöbén” címmel.

A főpásztor először összefoglalta a magyar egyház történetét az 1940-es évek második felétől kezdve, mivel a jelenlegi helyzet nem érthető meg a maga teljességében enélkül. Különös figyelmet szentelt az elemzés során a magyar állam és a Szentszék kapcsolatainak.

A rendszerváltás és átalakulás éveit vizsgálva Erdő bíboros hangsúlyozta, hogy mind az 1991-es, mind az 1996-os pápalátogatás szimbolikus jelentéssel bírt: a Szentatya imája Mindszenty bíboros sírjánál, az emlékezetes debreceni látogatás, a Szent István-napi szentmise a Hősök terén félmillió hívő részvételével, Apor Vilmos püspök sírjánál tett látogatása, a számos találkozó a püspökökkel, fiatalokkal, tudósokkal, művészekkel mind-mind hozzájárultak a magyar katolicizmus öntudatának megerősödéséhez, de ugyanakkor az egész társadalom számára jelentést hordoztak.

A ’90-es évek fő kihívásai között a prímás mindenekelőtt az egyházi élet újraindítását és az ehhez szükséges, sokszor anyagi garanciák megteremtését emelte ki. Kifejtette, hogy az egyház nem privilégiumokra tartott igényt, hanem az egyházi tulajdon államosítása által létrejött szükséghelyzet orvoslására.

Az Európai Unió küszöbén a legfrissebb magyarországi fejlemények közül a bíboros a diszkriminációellenes törvényről szólt, hisz ez nem tesz különbséget állami és egyházi intézmények között. Ez ellentétes az EU gyakorlatával, és alapvetően veszélyezteti a katolikus oktatási intézményeket, hiszen ezek még csak rövid múlttal és gyenge öntudattal rendelkeznek. Amennyiben nem lehet a vallási elkötelezettség kritérium a tanárok vagy diákok megválasztásánál, akkor lehetetlen kialakítani a helyes értelemben vett katolikus identitást.

Az előadás végén a hallgatók részéről több kérdés merült fel. Az első kérdező Mindszenty bíboros alakjának megítéléséről érdeklődött. Erdő bíboros kifejtette: ő személyesen nem ismerhette Mindszenty József prímást, de amikor belépett a szemináriumba, még ő volt az Esztergomi Főegyházmegye érseke. Alakja a katolikus egyházban megbecsülés és tisztelet tárgya, még ha a nem-katolikusok körében sok eltérő hangot is lehet hallani. A főpásztor reményét fejezte ki, hogy elődjét a boldogok sorában tisztelhetjük majd.

Törökország EU-csatlakozása és az egyház kritikai szerepe kapcsán Erdő bíboros elmondta, hogy a kontinens keresztény gyökerei – akár megjelennek az Alkotmányban, akár nem – elidegeníthetetlenül hozzátartoznak kultúránkhoz. A kereszténység nélkül egy nemzetállam sem lenne az ma Európában, ami. Bár a jövőről nem lehet konkrét jóslatokba bocsátkozni, de egy biztos: Európát nem lehet örökségétől elszakítani, mert akkor gyenge, a nagyhatalmak kegyelméből élő valóság lehet csak.

Erdő Péter bíborost az előadásra elkísérte két hete szentelt segédpüspöke, Udvardy György, kancellárja, Süllei László és titkára, Mohos Gábor is.

VR/MK