Erdő Péter bíboros, prímás, érsek közleménye az iráni földrengés áldozatairól és a Tilos Rádióban elhangzott durva keresztényellenes kijelentésről

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek közleménye az iráni földrengés áldozatairól és a Tilos Rádióban elhangzott durva keresztényellenes kijelentésről
Budapest: Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek az alábbi közleményt juttatta el a magyar Kurír szerkesztőségéhez:
Értesülve az iráni földrengés természeti katasztrófájáról, őszinte részvéttel és együttérzéssel emlékezünk meg az áldozatokról és hozzátartozóikról. Kérjük a hazai katolikus karitatív szervezeteket, hogy keressék a segítségnyújtás lehetőségét.
Utólag jutott tudomásunkra, hogy a szenteste ünnepi hangulatát egy magyarországi rádióadásban a keresztények elleni gyűlölködő kijelentések árnyékolták be. Szent István első vértanú példáját követve imádkozunk azért a személyért, aki ezeket a kijelentéseket tette, és kérjük Isten segítségét, hogy hazánk életét ne a gyűlölködés és a hangulatkeltés, hanem az igazságosság, a szeretet és a béke jellemezze. MK

A Tilos Rádióban elhangzott keresztényellenes kijelentés további visszhangja
A bíboros, prímás, érsek közleményének második részében említett, keresztények elleni gyűlölködő kijelentésekről december 27-ei számunkban már részletesen beszámoltunk: december 24-én szenteste B. Zoltán, a Tilos Rádió – állítólag ittas – műsorvezetője – miután gyalázatos kijelentéseket tett Assisi Szent Ferencre – közölte, hogy kiirtaná az összes keresztényt. A két másik műsorvezető azonnal elhatárolódott B. Zoltán kijelentésétől, a rádió vezetősége pedig elbocsátotta állásából. Most az újabb reagálásokból közlünk néhányat.
A Vasárnapi Hírekben (Az MDF… Élesen elítélik… december 28., 1.,3.o.) többen is véleményt nyilvánítanak. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője közölte: pártja képviselőcsoportjának jogi kabinetje büntetőeljárást kezdeményez a Tilos Rádió műsorvezetője ellen, mivel B. Zoltán megsértette a Btk. 269. paragrafusát, és elkövette, illetve kimerítette a közösség elleni izgatás tényét. Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa ízléstelennek, botrányosnak és szakmailag elfogadhatatlannak nevezte B. Zoltán kijelentését. Leszögezte: vallási hovatartozástól és politikai meggyőződéstől függetlenül megbocsáthatatlan a hasonló megnyilatkozás egy rádiós műsorban. Újhelyi azért is lepődött meg a műsorban elhangzottakon, mert szerinte a Tilos Rádió eddigi működésére nem volt jellemző ez a magatartás. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja az elhangzott mondatot, az ilyesmit minden jóérzésű embernek meg-és kivetni kell, ám örül a gyors következményeknek is. Így az ominózus műsor felfüggesztésének, az azonnali munkajogi következményeknek. A gonosz, bántó szavak, szándékok ellen Szent-Iványi szerint a nyilvánosság erejével, az elszigeteléssel, és a kirekesztéssel kell a társadalmat, a közösségeket, egyéneket megvédeni.
A három újságíró érdekvédelmi szervezet (MÚOSZ, MÚK és a MAKÚSZ) közös nyilatkozatban tiltakozott a Tilos Rádióban elhangzott megmagyarázhatatlan kiszólás ellen. Kolláth György alkotmányjogász kifejtette: Ez a gyalázatos kiszólás egy elbocsátást feltétlenül megalapoz, és ha az elbocsátottnak jó vastag bőr van a képén, akkor még egy munkaügyi perre sor kerülhet. Másfajta per sajnos nem jön számításba. „Az emberi méltóság egy demokráciában alapérték. Emberi méltósága nemcsak egyénnek, hanem közösségnek is lehet. Itt a keresztények közösségét, méltóságát érte sérelem. A magyar polgári jogban az egyén teljes eszköztárral rendelkezik, hogy önmaga méltóságát, becsületét, polgári és büntetőbíróság előtt megvédje. Ám sajnos a közösség megsértett méltóságának polgári jogi eszköztára hiányzik. Azaz a közösség helyett, annak a nevében vagy a jogán az egyén nem perelhet. Ez a magyar jogból teljességgel és nagyon hiányzik. A közösség elleni izgatás tényállását abban a keretben vizsgálhatjuk csak, amit a törvény értelmezéseként az Alkotmánybíróság adott. Ám az, hogy ’kiirtanám’ – akár viccnek szánta, aki ezt mondta, akár nem –, nem jelent olyan közvetlen egyértelmű fenyegető veszélyt, ami miatt a mai értelmezés szerint – amely ’gyűlöletre uszítást’ említ – ez a nagyon-nagyon ostoba és megmagyarázhatatlan kiszólás beleférne a közösség elleni uszítás tényállásába.”
Gergely Jenő egyháztörténész emlékeztet rá: „Ilyent a Rákosiék sem mondtak. Hogy ez a mondat egy magyar rádió hullámhosszán, a demokratikus Magyarországon elhangozhatott, az olyan elvadulás, ami fölött nem lehet igazán napirendre térni. Teljesen mindegy, hogy részeg volt-e a műsorvezető, avagy sem, az is mindegy, hogy azzal, ittas volt, csupán mosdatják-e. Az ittas vezető is felel a gázolásért, tudatállapotától függetlenül. Csak remélni tudom, itt, az ünnepek közt: az elhangzott egyszeri volt. Mint a mesében: ’hol volt, hol nem volt’ – de többé ne legyen…” VH/MK