Erdő Péter bíboros prímás ünnepi interjúja a Magyar Nemzetben

Erdő Péter elmondta: „Sok minden szabad nálunk is, ami korábban nem volt az. Az igazi szabadságfogalom azonban nem lehet negatív. A szabadság nem pusztán azt jelenti, hogy nem tilos valami, inkább lehetőséget jelent, hogy valamilyen értéket megvalósítsunk. A tartalmatlan szabadság nem teszi boldoggá, gazdagbabbá az embert. Amikor az alapvető emberi jogok klasszikus listája kialakult, az emberek nagy része hitt a világ ésszerűségében, nagyon sokuk a világ teremtett voltában is. Úgy vélték, hogy a valóság pártatlan tanulmányozása elvezet olyan normák felismeréséig, amelyekhez a társadalomnak igazodnia kell. Jelenleg a reklám, a manipuláció, a propaganda eszközeivel befolyásolja a világ a véleményalkotást. Így egyre inkább a pillanatnyi érdekek és érzelmek mentén rendeződő többség határozza meg a jogszabályokat, nem pedig a valóság. Ebből komoly veszély keletkezik, ugyanis a jog hovatovább lemond arról, hogy lehessen objektív erkölcsi alapja. Ezért lehetséges, hogy bizonyos bíróságok, testületek, világnézeti alap nélkül, esetleg a valóságtól elrugaszkodva próbálnak megfogalmazni egyes, „harmadik generációs” emberi jogokat. Ilyen szempontból is fontos kérdés, hogy legyen a társadalom többségének a valósággal összefüggő erkölcsi felfogása.”

Az igazságosságon alapuló békére van szüksége országunknak

A magyar katolikus egyházfő szerint a miniszterelnök balatonőszödi beszéde „csak a jéghegy csúcsa volt, olyan pont, ahová akkor koncentrálódhatott a figyelem. Hosszú idők óta tartó gazdasági-társadalmi folyamatok kulmináltak az idén. Ez a válság nagyon rég, még az ’56-os forradalom leverésekor kezdődött, mikor elterjedt a nézet, mindegy mit tesz az ember – a társadalom sorsán úgysem tud változtatni. Ettől kezdve a többség csak egzisztenciális kérdéseire koncentrált, bezárkózott saját falai közé. A házaspárok tömeges méretekben mondtak le a gyermekvállalásról. Ezt a mentalitást a rendszerváltozás sem változtatta meg alapvetően… Az emberek gondolkodását nagyon könnyen alakítják a médiából érkező információk, gyakran ezek alapján döntenek az élet, a politika fontos kérdéseiben is. Nem az történik tehát, hogy a pártok ésszerűen és összefüggően megfogalmazzák a programjukat, az állampolgárok pedig mérlegelik az érveket és logikus következtetést vonnak le. A döntés ma sokkal inkább felszínes, hangulati hatások alapján történik. Ez a magatartás jellemez bennünket az élet minden területén, ezért a politika is gyors benyomásokat igyekszik kelteni. Fontos, hogy ne kívülről, hanem belülről irányított emberek legyünk. Legyenek stabil, konkrét értékeink, amelyek eligazítanak minket.” Erdő Péter leszögezte: „Az őszinteség, az igazmondás az elsőrendű követelmények közé tartoznak. S vannak alapvető szabadságjogok is, amelyek a mai nyugati társadalomban elfogadottak, például a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság. De az is fontos, ha ezek sérülnek, ne szüljön vak erőszakot az elkeseredés. Az erőszakos cselekmények és a provokáció Pandóra-szelencéjét nem szabad felnyitni.” A bíboros-prímás Szent Ágostont idézi, aki a Biblia alapján vallotta, hogy az igazságosság gyümölcse a béke. „Nem akármilyen, hanem az igazságosságon alapuló békére van szüksége országunknak is. Nagyon fontos, hogy a megosztottsággal szemben a kiengesztelődés ügyét szolgáljuk. Hivatalosan mindenki ezt vallja, de nem elég deklarálni, hanem valós cselekedetekre kell váltani ezt az elvet. Ennek hangoztatásába nem szabad belefáradni, még akkor sem, ha pusztába kiáltott szónak tűnik, amit mondunk.”

A vagyonnal felelősség is jár

Erdő Péter arra is figyelmeztet: „Mikor egy korlátozás nélküli versenybe sodródunk bele, nagyon fontos a szolidaritás elvének érvényesítése. Az unió egyik erkölcsi alapelve éppen ez, és erre fel kell hívnunk újra és újra nyugati barátaink figyelmét. Mindez igaz a mi társadalmunkon belül is. Természetesen a szegény ember kiszolgáltatottabb, közvetlenebbül függ az anyagi hatásoktól. Nagyon fontos üzenetünk van a gazdagok felé: akik meggazdagodtak az elmúlt időszakban, vegyék figyelembe, hogy a vagyonnal felelősség is jár. A keresztény társadalmi tanítás szerint a vagyont Isten csupán letétbe helyezi az embereknél, tehát nem tehetünk önkényesen akármit azzal sem, ami jog szerint a miénk.”

Karácsony az ősszeretet, az isteni szeretet ünnepe

A főpásztor szerint lényeges üzenete van annak, hogy Jézus Krisztus maga is szegénynek született: „Mikor a második isteni személy emberré lett, szolidaritást vállalt az emberrel. Szolidaritást vállalt a szegényekkel is, hiszen nyomorúságban született, ha úgy tetszik, hajléktalan állapotban. Szolidaritást vállalt az elnyomottakkal is: olyan nép tagjaként jött a világra, amely régóta egy centrális nagyhatalom igáját nyögi. Rengeteg fájdalmat, nyomorúságot vett magára. Ugyanakkor családban akart születni és nevelkedni, mert az emberi méltóság kibontakozásához ez is hozzátartozik. Számunkra Jézus születésének és nevelkedésének története Isten antropológiáját mutatja meg. Láthatóvá teszi, Isten hogyan nézi a maga teremtő szeretetével az embert, és mi a fontos az ő szemében. Ezért csodálatos, ha karácsonykor Jézus személye körül gyűlik össze a család, és az ő öröme áthat minket a nagyobb közösségben is. Nem véletlen, hogy a karácsony a szeretet ünnepe: az ősszereteté, az isteni szereteté, amely rajtunk keresztül is jelen akar lenni a világban. Az ajándékozás szokásai a meghittség élményét, valami magasabb rendűt tükröznek, ne hagyjuk, hogy ezek az élmények elmúljanak pár nap alatt.”

Magyar Kurír